Amitől az élet függ...: Az EU új szemszögből közelít Európa vizeinek védelméhez

A jogszabályok ellenére a vizek állapota nem javult a kívánt mértékben, sőt bizonyos esetekben tovább romlott. A kilencvenes évek elején az Európai Bizottság elkezdte keresni a megoldást, hogyan hozhatná jó állapotba az európai vizeket. A kilencvenes évek közepére megszületett az Európai Unió új Víz Politikája és csaknem öt évig tartó viták során ennek végrehajtására kidolgozták és 2000. december 22-én hatályba léptették a Víz Keretirányelvet.

- Mi is ez a keretirányelv és milyen feladatokat ró a tagállamokra? – kérdeztük Holló Gyulát, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium - Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztályának vezetőjét.

- Ez azért keretirányelv, mert az összes eddigi szabályozást egységes keretbe foglalja. Az irányelv életbelépésével a vízgazdálkodásban Európa területén paradigmaváltás következett be, hiszen előírja az Európában fellelhető vizek jó állapotának az elérését 2015-re. Kitér az erősen módosított víztestekre is, ahol a jó állapot elérése nem következhet be erre az időre, ezért elfogadható indokok esetén egy alacsonyabb szintű környezeti állapot célozható meg. Itt jelentős társadalmi érdekből történt hidromorfológiai emberi beavatkozásról van szó, ilyen például a kiépített árvízvédelmi töltések, vízi erőmű, vagy hajózás biztosítása egyes folyószakaszokon.

- Milyen feladatokat ró a keretirányelv hazánkra?

- Elsősorban a vízkészletek alapállapotát kellett elemezni, aminek határideje tavaly márciusban járt le, s be kellett mutatni, hogy milyen víztestek esetében áll fenn a kockázata annak, hogy az irányelv által megkívánt jó állapotot nem tudjuk elérni 2015-re jelentős beavatkozás nélkül. A vizeket négyféle szempontból kellett elemezni. Kémiai szempontból a tápanyag, a szerves anyag és a veszélyes anyagok szempontjából, hidrológiai és hidromorfológiai értelemben pedig meg kellett határozni, hogy melyek az erősen módosított vízszakaszok, víztestek, illetve azon víztestek esetében, amelyek természetesnek tekinthetők még, hol van olyan emberi beavatkozás, amely megakadályozza, hogy a kívánt határidőre az előírt állapotot el tudjuk érni. 

- A Víz Keretirányelv számos hazai jogszabályt érint. Bizonyára szükség lesz jogszabály-módosításokra.

- A Víz Keretirányelv 2003. év végi határidővel előírta a jogszabály-harmonizációt, ami hazánkra nézve nem volt kötelező, hiszen akkor még nem voltunk teljes jogú tagjai az Európai Uniónak. Ennek ellenére 2004-re harmonizáltuk a keretirányelv előírásait, módosítottuk a vízgazdálkodásról szóló törvényt, majd a törvény felhatalmazása alapján megalkottunk három kormányrendeletet és hét miniszteri rendeletet, s ezzel a Keretirányelvnek a magyar jogrendbe történt átültetése teljes egészében megtörtént.

B. E.