A versenyképességi index (VEX) olyan összetett mutató, amely a vizsgált országok nemzetközi versenyképességét kiemelkedő mértékben alakító tényezők hatását egyetlen számba sűrítve mutatja be. A vizsgált országok: Csehország, Magyarország, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia. A GKI versenyképességi indexe három részindexből áll: Az első a makrogazdasági teljesítményt, a második a munkatermelékenységet, a harmadik pedig a relatív költség-versenyképesség alakulását írja le. Az egyes részindexek is összetett mutatók, azaz konkrét gazdasági változók megfigyelésére vonatkozó adatok átlagaiként állnak elő.
A makroszintű teljesítményt a GDP, a beruházások, az export és a foglalkoztatottság növekedési üteme, a munkatermelékenységet az egy foglalkoztatottra jutó GDP, valamint az egy ipari foglalkoztatottra jutó ipari termelési érték dinamikája, a költség-versenyképességet a fogyasztói árindex, a termelői árindex és az egységnyi munkaerő költség alapú reálárfolyam-index változása érzékelteti. A GKI a VEX-et tehát Magyarország mellett Lengyelországra, Csehországra, Szlovákiára és Szlovéniára is kiszámította, illetve a jövőben negyedévente kiszámítja. Magyarország nemzetközi versenyképességének alakulása elsősorban ezen országokkal összehasonlítva értelmezhető. Megállapításuk szerint az elemzett öt ország VEX-e 2001-2006 között jellegzetesen eltérően alakult.
Csehország, Szlovákia és Magyarország versenyképessége 2005 végéig csaknem azonos ütemben javult. Ez a három ország „elhúzott” a Lengyelországból és Szlovéniából álló másik ország-csoporttól, míg 2005 végétől Magyarország versenyképességi indexe stagnálni kezdett, Csehország és Szlovákia teljesítménye tovább javult.
A VEX komponenseit tekintve a munkatermelékenység az időszak nagy részében Magyarországon nőtt a leggyorsabban, csak 2002 negyedik és 2004 harmadik negyedéve között múlta felül a lengyel a magyar dinamikát. 2006 második negyedévében viszont Csehország került elénk.
A reálárfolyam indexek tekintetében sem romlott Magyarország relatív nemzetközi versenyképessége 2006 második negyedévéig, ami a forint euróval szembeni árfolyamának 2006-ban végbement, a többi országhoz képest erőteljesebb leértékelődésével kapcsolatos. A lengyel trend felülről simult bele a magyarba. Ide tartozik, hogy a szlovén árfolyam-politika és árfolyamrezsim hosszabb idő óta korlátok közé szorította a tollár reál felértékelődését.
Bár Csehország és Szlovákia relatív költség- versenyképessége az erőteljes reál-felértékelődés miatt kedvezőtlenül alakult, mégis az utóbbi időszakban nagyobb makrogazdasági teljesítmény-javulást produkáltak, mint Magyarország – mondta Vértes András. A magyar VEX 2006-ban bekövetkezett relatív (a cseh és a szlovák gazdasághoz viszonyított) romlása több tényezőből eredt: a makrogazdasági teljesítmény és a munkatermelékenység növekedése egyaránt lassult, s bár a relatív költség-versenyképesség javult, de ez nem tudta az előbbieket ellensúlyozni.
Egészen más mutató az ÜX, az üzleti környezeti index, amely arra világít rá, hogy a gazdálkodás nem csak az áruk és szolgáltatások egyszerű értékesítését jelenti. A gazdaság szereplőinek – e tevékenységük során – figyelemmel kell lenniük a környezetükből érkező jelzésekre. Márpedig a modern gazdaságokban ez a környezet meglehetősen bonyolult – mondta a GKI elnöke. A környezeti ingerek akár alapvetően is meghatározhatják a vállalkozásoknál született döntéseket, hiszen esetenként lényegesen megváltoztathatják a piac valamely paraméterét. Éppen ezért különösen érdekes, hogyan érzik magukat a vállalkozások, milyennek tartják az őket körülvevő gazdasági-társadalmi környezetet.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. másik indexe, a most közzé tett, üzleti környezeti index (ÜX) a vállalatok, vállalkozások által „lakott” magyarországi gazdasági tér minőségét, a versenyképesség alakításában betöltött pozitív vagy negatív szerepét hivatott - egyetlen számba sűrítve – értékelni. Az ÜX számításához olyan negyedévente publikálásra kerülő mutatókat használnak, amelyek az üzleti környezet milyenségét részben szubjektíven, azaz részben a cégek szemüvegén keresztül jellemzik.
A környezet hatásának négy legfontosabb elemét igyekszenek megragadni: a gazdálkodási környezet bizonytalanságát, az állami szabályozás kiszámíthatóságát, a gazdálkodásba bevonható tőke árát (azaz az elvárt hozamot), az üzleti infrastruktúra fejlettségét.
Az első és második tényező a GKI rendszeres vállalati felmérési adataiból adódik. A gazdálkodásba bevont tőke költségét az 1 éves lejáratú magyar állampapírok referencia hozamával reprezentálják. (Minél alacsonyabb ez a hozam, annál kisebb az elvárt jövedelmezőség a vállalkozások számára, azaz annál lazább a befektetők által velük szemben támasztott hatékonysági kritérium.) Az üzleti infrastruktúra fejlettségét kifejező index maga is összetett mutató, két összetevője: az új gépkocsi eladások száma, illetve a GKI-T Mobile-Sun e-gazdasági index.
Mindezekből következően az ÜX egyaránt magában foglal szubjektív (vállalatvezetői helyzetértékelések) és objektív (statisztikai) elemeket is. Ezáltal a rideg tényeken túl az üzleti élet szereplőinek vélekedéseit, kilátásait is kifejezi. Márpedig ez utóbbiak szerepe a modern gazdaságokban egyre fontosabb.
A fenti négy tényező nyers negyedéves idősorait saját hosszabb távú (2001-2006-os) átlagukhoz viszonyították, így tették közvetlenül összevethetővé őket. Az ÜX e négy tényező súlyozatlan átlagát jelenti. Az ÜX egy 0 és 100 között elhelyezkedő mutató. A 2001-2005 közötti időszakban mért átlagát az 50 pont reprezentálja.
Az ÜX két mélypontja: hazánk EU- csatlakozása előtti negyedév, illetve a megszorító kormányzati csomag bejelentésének negyedéve. A két legmagasabb érték a két parlamenti választás előtti időszak. Az EU-csatlakozás előtt a vállalati szférában súlyos kétségek merültek fel abban a tekintetben, hogy az állami szabályozás képes lesz-e kezelni a felmerül feladatokat, másrészt sokak számára egyáltalán nem voltak világosak a csatlakozásnak a mindennapi gazdálkodásra kifejtett hatásai sem.
Mindemellett 2003 végén a jegybanki alapkamat emelkedése is jelentősen rontott az üzleti környezeten. A csatlakozással kapcsolatos aggodalmak többségében nem igazolódtak be, a kamatok csökkenni kezdtek, így az ÜX 2004 második felétől gyorsan javult. A második mélypont a 2006 közepén bejelentett és azóta részben megvalósított megszorító intézkedés-csomag, ami természetesen jelent bizalomvesztést a gazdálkodó szférában. A harmadik negyedévben a gazdálkodók már túl voltak az „első ijedtségen”, amit az index szerény javulása jelez – mondta Vértes András, a GKI-elnöke.
(fehér)