| Napi Plusz : BUMERÁNGKÉNT ÜTHETNEK VISSZA ZELENSZKIJRE A BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK ELLENI TÁMADÁSOK |
BUMERÁNGKÉNT ÜTHETNEK VISSZA ZELENSZKIJRE A BARÁTSÁG KŐOLAJVEZETÉK ELLENI TÁMADÁSOK

A pénteken Washingtonban tartott Orbán–Trump-csúcs fényében írt az augusztusi és szeptemberi ukrán dróntámadások céljairól és Zelenszkij stratégiájáról a Berliner Zeitung.
A kőolajvezeték elleni támadásokkal kapcsolatban a portál arról írt, Zelenszkij stratégiája a szövetségeseire nézve kockázatokat rejt magában. A Berliner Zeitung szerint a Barátság kőolajvezetékkel kapcsolatban három alapvető kérdés merül fel, amelyeket Zelenszkijéknek is illene feltenniük saját maguk számára:
- Az orosz energetikai létesítmények vajon legitim célpontok?
- Hol húzódik a határ a jogos önvédelem és a szövetségesek zsarolása között?
- Meddig tartható fenn ez a stratégia hosszú távon?
A Barátság kőolajvezeték elleni támadásoknál Ukrajna az önvédelemhez való jogra és az orosz támadások megtorlására hivatkozott. A portál szerint a nemzetközi jog szempontjából ez az álláspont védhető is lenne, csak van vele egy nagyon súlyos probléma:
a hasonló támadásokkal Ukrajna legfontosabb szövetségesét, magát az Európai Uniót is veszélybe sodorja.
Továbbá saját szövetségeseit is elidegenítheti vele hosszú távon, ha valóban az lesz Kijev politikája az elkövetkező időszakban, hogy infrastrukturális támadásokkal kényszerítsen engedelmességre szövetséges országokat, ezzel pedig alááshatja a nyugati szövetség szolidaritását.
A portál megjegyzi, a Barátság kőolajvezeték több, mint egy cső a föld alatt – Magyarország energiaellátásának ütőere. Az ország olajimportjának 86 százaléka, földgázának pedig 74 százaléka Oroszországból származik. A Berliner Zeitung az IMF számításaira hivatkozva azt írja, a vezeték teljes leállása több mint 4 százalékkal vetné vissza a magyar nemzeti összterméket. Magyarország mellett Szlovákia olajellátása is jelentős részben a Barátságtól függ, ezért a portál szerint az Európai Bizottság komoly dilemmával szembesül:
ugyanis nem követelheti az orosz energiaimport leállítását úgy, hogy ezzel egyidejűleg a tagállamokat energiaválságba taszítja.
A Berliner Zeitung is lehetséges alternatívaként emlegeti az Adria-vezetéket, azonban – ahogy ez a Mol szombati közleményéből is kiderült – valójában ez nem egy járható út. Ráadásul a portál szerint a Barátság–vezeték elleni támadásokkal Zelenszkijnek csupán azt sikerült elérnie, hogy Magyarország a nemzetközi térben földrajzi helyzetéből politikai tőkét kovácsolhatott.
Ez megjelent a pénteki washingtoni csúcstalálkozón is, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalva sikerült elérnie, hogy Magyarország teljes mentességet kapjon a vezetékes orosz olajra és földgázra kiszabott szankciók alól, valamint Magyarország 600 millió dollár értékben fog vásárolni amerikai cseppfolyósított földgázt.
A stratégia fenntarthatóságával kapcsolatban arra figyelmeztet a portál, hogy Ukrajna – amennyiben kitart az energetikai infrastruktúra elleni támadások mellett – csak ideig-óráig lehet képes erre, mégpedig számos okból kifolyólag. A Berliner Zeitung idézte Szijjártó Péter külügyminiszternek a támadások idején kiadott nyilatkozatait, miszerint Magyarország akár le is állíthatja az Ukrajnába irányuló áramexportot, ha folytatódnak a támadások. Emlékeztetnek, 2024-ben az ukrán áramimport mintegy 40 százaléka Magyarországról érkezett.
Ha a feszültségspirál beindul, az mindkét félnek ártani fog – írták. Ráadásul azt is írják, Magyarország és Szerbia már új vezetéket tervez, amely várhatóan 2027-re készül el. A Berliner Zeitung szerint ez az útvonal független lenne az ukrán területektől, és közvetlenül szállítana orosz olajat. Mint írják, ez egyértelmű jele annak, hogy egyes európai országok saját útjukat keresik. Összességében a lap arról is ír, hogy a cél nem szentesíti az eszközt, valamint a jogos önvédelem sem mentesíti Ukrajnát meggondolatlan cselekedeteinek következményei alól.
2025.11.11.
|