Wittinghoff Tamás: Budaörs fejlődésének a vállalkozóbarát szemlélet az egyik fő motorja

Városunk az elsők között ismerte fel az agglomerációs helyzet és az M7-es autópálya közelségéből adódó lehetőségeket és előnyöket. A rendszerváltástól kezdődően tudatosan alakítottuk ki a helyi gazdaságpolitikánkat. Ennek két fontos pillére volt. Az egyik a helyi adók olyan alacsony szinten tartása, ami vonzóvá tette Budaörsöt a befektetők szemében. Ezt az elvünket egyébként mind a mai napig érvényesítjük, a környékbeli települések közül – ideértve Budapestet is - még mindig itt a legalacsonyabb az iparűzési adó mértéke – mondja a polgármester. - A helyi gazdaságpolitika másik pillére a vállalkozóbarát szemlélet. Mindig partnernek tekintettük azokat a vállalkozásokat, amelyek itt akartak megtelepedni, és figyelembe vettük kéréseiket, igyekeztünk olyan megoldásokat találni, amelyek nekik, és nekünk is megfelelőek voltak. A kisvállalkozásokat is maximálisan támogatjuk. Még mindig érvényben van az a rendeletünk, amely 30 millió forintos évi árbevételig mentesíti a helyi adók megfizetése alól a vállalkozásokat. Egyszóval nincs titok. Ezeket az elveket kellett következetesen, megtorpanás nélkül átültetnünk a gyakorlatba. Feltehetően sikerült is ez, hiszen tavaly egy gazdasági magazin felmérése alapján mi voltunk a leginkább vállalkozóbarát település Magyarországon.

- Hosszú évek óta a település első embere. Ebből adódóan ismeri az itt élő emberek igényeit, elvárásait. Mennyiben határozza ez meg az Ön és a képviselőtestület döntéseit?

- Egy polgármester, egy képviselő-testület tartósan nem működhet úgy, hogy figyelmen kívül hagyja az önkormányzat területén élők elvárásait, hiszen ellenkező esetben - hála a demokráciának - egy ciklusnál tovább nem maradhatna a helyén. Az igazi nehézséget persze nem is a vágyak és elvárások felismerése okozza, hanem azok beteljesítése. Természetesen az igényeket is folyamatosan szondázzuk, rendszeresen készíttetünk olyan közvélemény-kutatást, melynek során megpróbálunk hiteles képet kapni arról, hogyan vélekednek az itt élők a munkánkról, és melyek azok a pontok, ahol legsürgősebben szeretnének előrelépést látni. Egy ilyen méretű városban, ahol több mint 25 ezer ember él, még működnek a személyes kapcsolatok is. Jó esetben ezeken a csatornákon eljutnak a fontos információk a polgármesterhez és a képviselőkhöz. Ezek a jelzések ugyan szubjektívek, mégis elég pontosan jelzik, hogy éppen hol szorít a cipő. Persze a lakossággal való folyamatos kapcsolattartásban alkalmazzuk a modernebb módszereket is. Meggyőződésem ugyanis, hogy a pontos és időben érkező információk nagyságrendekkel csökkentik a súrlódások számát. Ezért használunk a helyi, nem önkormányzati tulajdonú újságon és televízión túl szórólapokat, sőt az utóbbi időben már elektronikus hírleveleket is. Előkészületben van a Városházán az a technológia, amely lehetővé teszi majd az SMS-en keresztül történő kiértesítést is – legalábbis azok számára, akik ezt igénylik. Folyamatosan fejlesztjük a város honlapját, elektronikus szolgáltatásainkat, mert hisszük, hogy az önkormányzat és a választók közötti kölcsönös információáramlás egy része a jövőben az interneten zajlik majd. Ez egyáltalán nem irreális elképzelés, mivel Budaörsön messze meghaladja az országos átlagot az otthonról internetezők száma. Emellett nyilvános közösségi hozzáférési helyeket nyitottunk, ahol azok is csatlakozhatnak a világhálóra, akik ezt otthonról még nem tehetik meg. A digitális esélyegyenlőségi program keretében százával ismertetjük meg nyugdíjasainkat az internet rejtelmeivel. Azt hiszem ennyiből is látszik, hogy mennyire kulcsfontosságú kérdésnek tekintjük a mindkét irányú információáramlást.

- Mire a legbüszkébb, amit eddigi polgármestersége idején elért?

- A statisztikai hivatal (KSH) minden évben megvizsgálja Magyarország valamennyi települését 17 mutatószám figyelembevételével. Nos 2005-ben Budaörs végzett az élen, mi lettünk Magyarország legfejlettebb települése. Voltak nálunk gazdagabbak, mert akadt település, ahol több pénz folyt be, de e kimutatás szerint a pénzt mi használtuk fel a leghatékonyabban.

- A főváros szomszédsága előnyt, vagy hátrányt jelent városuk számára?

- Ahogy halad előre az idő, egyre inkább csak az előnyeit érezzük a főváros közelségének. Szerencsés adottság néhány kilométerre élni egy világvárostól, amely autópályán általában könnyen megközelíthető, miközben az ember élvezi a kisvárosi lét előnyeit is. Budaörs gazdasági fejlettsége egészen új jelenségeket is produkál. Egy kutatás során kiderült, hogy a fővárosból ugyanannyian járnak ide dolgozni, mint ahányan Budapestre ingáznak. Igyekszünk az olyan előnyöket is kihasználni, amelyeket a fővárosi közművek kínálnak. Például a Fővárosi Vízműveknek feleslege van a jó minőségű ivóvízből, nálunk viszont költségesebb a kitermelés, ezért néhány éve a budaörsiek is budapesti vizet isznak, ami ráadásul olcsóbb is, mint amilyen a budaörsi víz volt. Ez a példa jól mutatja, hogy a főváros és az agglomerációs települések nagyon sok hasznot húzhatnának az együttélésből. Magunk részéről igyekszünk minél több előnyt találni és kiaknázni, ami ebből a helyzetből adódhat.

- Mi az, amit eddig még nem tudtak megvalósítani? Új tervekről, városfejlesztési elképzelésekről, jelentősebb beruházásokról beszélhetünk-e? S, ha igen, ezek közül melyek a legfontosabbak?

- A fejlesztésekben két fontos prioritásunk volt. A közművek teljes kiépítése, illetve az intézményeink magas színvonalú működtetése. E tekintetben látványos eredményeket ért el a város. Azt a két területet, amely a legtöbb gondot okozza általában a településeken, mára nagyjából „kipipálhattuk”. Jól jellemzi a helyzetet, hogy két évvel ezelőtt egy felmérésünkből kiderült, az itt élők a legnagyobb gondnak a kulturális intézményrendszer hiányosságait tartják. Azóta ebben az ügyben is sokat tettünk. Mozitermet alakítottunk ki, a felújított polgármesteri hivatalt pedig az országban elsőként Közösségi Városházává építettük át. Egy olyan új típusú intézményt teremtettünk, amely munkaidőben hivatalként funkcionál, este és hétvégente viszont kulturális és közösségi események színtere. Koncertek, felolvasóestek, gyermekprogramok találtak itt otthonra a budaörsiek nagy örömére. Városunk ma már európai léptékkel mérve is modern kisvárosnak számít, ezért az alapszükségletek kielégítése után olyan jogos igények jelentek meg, mint például a környezet kiemelt védelme, vagy például a rekreációs lehetőségek biztosítása. A következő évek beruházásai épp ezen igények kielégítését célozzák majd. Elkészültek egy modern uszoda és sportcentrum tervei, amely kivitelezéséhez talán már idén hozzáláthatunk. Az önkormányzat megvett egy egykor elhanyagolt hatalmas területet a Hosszúréti patak mellett és azt pihenő övezetté, közparkká alakítja. Ugyancsak kivásárlással sikerült megvédenünk egy erdős területet, amelyet lakópark-építők vettek célba. Ehelyett most tornapálya, tanösvény létesül majd itt. Az előttünk álló ciklusban szeretnénk kiépíteni a kerékpárút-hálózatot, de ennél is merészebb tervünk, hogy a fővárossal kötöttpályás közlekedés kösse össze Budaörsöt. Vagyis az ország legfejlettebb városában is bőségesen van még mit tenni.