A tudásintenzív gazdaság és az innováció fejlesztését segíti az új térségfejlesztési program

- A Pólus Program kiemelt szerepet tölt be a II. Nemzeti Fejlesztési Tervben, tehát "zászlóshajó ügynek" számít. Fő célkitűzése a tudásintenzív, innovációs alapú gazdaságfejlesztés és a versenyképesség nemzetközi szintű növelése. Előkészítése 2005 óta tart, de megvalósítása a tervek szerint a 2007-2013-as időszak teljes egészére kiterjed. Megközelítése újszerű, hiszen ágazatilag és földrajzilag is fókuszálja a beavatkozás területeit, ezeket egységes rendszerbe foglalja. Célja nem a hagyományos értelemben vett gazdaságfejlesztés, hanem az innovációs lánc egészét megragadja. Ez azt jelenti, hogy együttműködést alakít ki a felsőoktatás és az akadémiai kutatás, valamint a vállalati szféra között. Magában foglalja az innovációs projektek támogatását, amely egyaránt jelenthet technológiai és például szervezeti innovációt is. Ösztönzi a kezdő spin off vállalkozások létrehozását és a vállalatok közötti partnerséget.

- A tudásintenzív munkahelyek létrehozásával növekedik a foglalkoztatást?

- A programon belül az állami szféra is fontos szerepet tölt be, hiszen cél, hogy kedvező gazdasági környezetet és megfelelő infrastruktúrát teremtsünk a projektek számára. Ez alatt nem elsősorban az épített infrastruktúrát értjük, hanem olyan szabályozási környezetet és szolgáltatásokat, amelyek serkentik az együttműködést, elősegítik az új vállalkozások piacra lépését és fejlesztését. Ezek közé tartozhat például az inkubációs szolgáltatás, a tanácsadás, a marketing és menedzsment ismeretek, valamint a kockázatitőke befektetések. Célunk az is, hogy a fennálló struktúrákat költséghatékonyabbá és könnyen hozzáférhetővé tegyük.

- Milyen alapokra épül a program?

- A program a nemzetközi tapasztalatok mellett építkezik a korábban meglévő hazai elemekre is, így hasznosítja - többek közt - a regionális egyetemi tudásközpontok, a regionális innovációs ügynökségek és a vállalkozói együttműködést serkentő programok tapasztalatait. A Pólus Program horizontálisan átfogja a különböző típusú beavatkozásokat, projekteket és minden eddiginél jobban koncentrálja őket. A program koordinációja több szinten valósul meg. A központi koordinációs feladatokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség látja el. A hivatal összehangolja a helyi együttműködéseket és igyekszik a programokat egymásra építeni.

Fontos szerepe van emellett a helyi szintű koordinációnak, egyeztetésnek, amely segíti a megfelelő projektek kiválasztását. A programban kiemelt szerep jut a helyi önkormányzatoknak is hiszen, kulcsfontosságú a helyi szabályozási és gazdasági környezet biztosítása. De hangsúlyoznám, hogy a program nem az önkormányzati fejlesztések megvalósításáról, a városfejlesztésről szól.

- Milyen forrásokból finanszírozzák a programot?

- A programnak és az egyes városoknak nincs előre megszabott költségkerete. A támogatási források több helyről tevődnek össze. Ez a gyakorlatban úgy fest, hogy a programban különböző típusú projektek valósulhatnak meg. Ezek uniós támogatású operatív programok - például a Gazdaságfejlesztés Operatív Programja, a Humán Infrastruktúra Fejlesztés Operatív Programja, a Regionális Operatív Programok keretén belül jöhetnek létre. Ezek mellett számolni lehet az EU VII. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjával is, de különösen fontos célnak tartjuk a magántőke bevonását a projektekbe. Terveink szerint az uniós forrásokból összességében 5-700 milliárd körüli összegből gazdálkodunk, de sok múlik azon, hogy a szereplők milyen programokat, projekteket dolgoznak ki. E projektek ugyanis versenyezni fognak egymással a forrásokért. Részünkről nehéz, de igen izgalmas koordinációs feladatot jelent, hogy ezeket a különböző helyen és alapcélok mentén allokált forrásokat, egy ezekhez képest horizontális jellegű cél érdekében összehangoljuk.

- Miképp hangolják össze a gyakorta egymással is szembenálló érdekeket?

- Megpróbálunk olyan feltételeket megfogalmazni és olyan támogatási konstrukciókat kidolgozni amelyek beindítják az együttműködést, Fontos, hogy ez ne kényszer hatására történjen, hanem tartós pilléreken álljon. Ehhez szemléletváltozás és a megfelelő intézményi feltételek kialakítása szükséges, amelyeket előtérbe helyezünk a pályázati konstrukciók létrehozásánál. A fő cél a hazai vállalkozások nemzetközi piacokon való megjelenése és talpon maradása. Bár a vállalatok egymással is versenyeznek, fel kell ismernünk, hogy bizonyos területeken - például közös marketingtevékenység - csak egymással összefogva érhetnek el nemzetközi méretekben is látható eredményeket.

A program további fontos eleme lehet, hogy az oktatási intézmények azokkal a tudáselemekkel - például pénzügyi és menedzsment ismeretekkel - vértezzék fel a hallgatókat, amelyek a sikeres vállalkozói léthez is szükségesek. Így az egyetemek termelik azt az utánpótlást, amelyekre támaszkodva a kezdő vállalkozások tudástőkéhez jutnak. Jelentős szerepe lehet ebben a tehetséggondozásnak, de a tehetség nem pusztán az akadémiai tudást jelenti, hanem az üzleti tehetséget, az ügyes vállalkozót, menedzsert.

A helyi vállalati és intézményi együttműködés egyik formája lehet, amikor az ágazat, illetve terület specifikus vállalkozások együttesének sajátos szakképzési igényei fogalmazódnak meg. A helyi szintű koordináció egyik funkciója éppen az lehet, hogy ezeket az igényeket közvetítse a térség szakképzési rendszere felé.

A program fontos mozzanata a markáns kommunikációs és PR munka. Ezen belül lényeges a belső kommunikáció, a számtalan szereplő meggyőzése és ösztönzése. Ezért már kezdetben is elvárás volt, hogy minden egyes pólus dolgozza kis a saját kommunikációs stratégiáját. Emellett természetesen az országos és nemzetközi szintű kommunikációra is hangsúlyt kívánunk fektetni.

Kiss Gergely