A sajtótájékoztatón a szerb elnök szólalt fel először. Alekszandar Vucsics köszönetet mondott Orbán Viktornak, hogy meglátogatta Szerbiát. 
    A szerb elnök rámutatott, hogy Orbán Viktor kiállt Szerbia mellett az európai csatlakozásuk ügyében, illetve más politikai vagy közgazdasági témákban egyaránt. Mint mondta, a két ország mindig számíthat egymásra, és Orbán Viktor érdemének nevezte azt, hogy ilyen magas szinten vannak a kétoldalú kapcsolatok. Részletezte azt is, hogy a csütörtöki nap későbbi részében további megbeszéléseik lesznek – többek közt egy munkaebéden is – az energetikával és más kétoldalú ügyekkel kapcsolatban.
    Orbán Viktor azzal kezdte a felszólalását, hogy megköszönt egy kitüntetést – a Pásztor István-díjat – amelyet a szerb elnökkel közösen vehetett át csütörtökön. Mint mondta, a két ország azon dolgozik, hogy a lehető legszorosabb legyen Magyarország és Szerbia kapcsolata, ennek jegyében „heti szintű kapcsolattartás van ma”. „Most valóban egy munkaebéd következik, mondhatnám egy munkaburek”, mert az ember enélkül nem megy el Szabadkáról – tette hozzá viccelődve a miniszterelnök.
    „Remélem, hogy az este majd egy eredményes találkozóról számolhatunk be” – összegzett Orbán Viktor.
    A kormányfő megerősítette, hogy az oroszokkal tárgyal pénteken Magyarország energiaellátásáról.
    Ezt követően az M1 kérdésére – hogy mi lesz akkor, ha leáll a pancsovai kőolajfinomító – Alekszandar Vucsics elmondta: egyelőre az amerikai külügyminisztérium döntésére várnak, mert erről még nem kaptak értesítést, de a szükséges előkészületeket megtették azért, hogy ne okozzon gondokat a leállás, vagyis ne legyen probléma se a fűtéssel, se a villamosenergia ellátással, se az üzemanyag-ellátással. Hozzátette, hogy a hétvégére leállhat a finomító, és nem biztos, hogy addig megérkezik az amerikaiaktól a működési engedély. Ha pedig leáll a létesítmény, akkor sok időbe telhet, mire sikerül újraindítani: 16-17 napon át folyamatosan dolgozniuk kell, hogy újra tudják indítani a termelést a finomítóban, amely az utóbbi 50 napban már nem kapott nyersolajat az Adria-kőolajvezetékből – mondta.
    „De mit tehetünk most?” – tette fel a kérdést a szerb elnök, hozzáfűzve: Szerbia már rég jelezte, hogy tiszteletben tartják az amerikai szankciós döntést, de időre van szükségük ahhoz, hogy az orosz tulajdonos el tudja adni a finomítóban meglévő érdekeltségét. Szavai szerint attól fél, hogy „más dolgok” is állnak a napjainkban szankcióügyben látható folyamatok mögött.
    Mindeközben Orbán Viktor – akit szintén az M1 kérdezett – elmondta: „Magyarország nem rendelkezik Magyarország területén jelentős olaj- és gázlelőhelyekkel, így alapvetően az orosz importból élünk.” Mint mondta, most az amerikaiak szankciókat vezettek be, de azt már sikerült elérnie a hónap elején Washingtonban, hogy Magyarország mentességet kapjon ezek alól – egy másik feladata azonban még maradt.
    „Most azt kell biztosítanom, hogy nafta is legyen – tehát ne csak papír, meg engedély –, anyag legyen, olaj meg gáz. A következő napokban, holnap ennek érdekében fogok tárgyalni, remélem sikerrel” – fogalmazott a kormányfő, utalva ezzel az oroszokkal való megbeszélésre.
    Majd hozzáfűzte, hogy ha a tárgyalások sikeresek lesznek, akkor „Magyarországra továbbra is érkezik orosz olaj és gáz”.
    „És, ha nekünk lesz, akkor Önöknek is lesz […] amink van, azt megosztjuk önökkel” – üzente a szerbeknek Orbán Viktor.
    Később a szerb köztévé is feltett egy-egy kérdést a két vezetőnek. Orbán Viktor a válaszában elmondta, hogy korábban Magyarország importált Szerbiából olajat. A mostani helyzetben megfordult a képlet, de ez is jelzi, hogy mennyire fontos az együttműködés – mondta lényegében a miniszterelnök.
    Ezt követően közölte: a szerdai kormányülésen döntést hoztak arról is, hogy felgyorsítják az új szerb-magyar olajvezeték építését.
    „Nem érdekel bennünket a piaci helyzet, ami teljesen […] a magyar szakaszt fölgyorsítjuk és meg fogjuk építeni, mert hosszabb távon is arra számítunk, hogy nekünk a szerbekkel életközösségben alakul majd a sorsunk” – fogalmazott Orbán Viktor.
    Alekszandar Vucsics pedig megismételte, hogy több időre van szükség ahhoz, hogy a pancsovai olajfinomító tulajdonost váltson.  „Mi nem vagyunk kommunisták, mi nem akarjuk elvenni más tulajdonát” – mondta ezzel kapcsolatban a szerb elnök.
    Szerbiának szerdáig volt ideje arra, hogy az amerikai OFAC-tól megszerezze a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) további működéséhez szükséges engedélyt, különben napokon belül leállhat a pancsovai finomító. Alekszandar Vucsics szerb államfő arról is beszélt, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel esedékes találkozón felajánlja Szerbia részvételét Paks II-ben, valamint más olyan energiaprojektekben, amelyek biztonságot nyújthatnak az országa számára.
    Az ország egyetlen nagy finomítójában a korábban felhalmozott készleteket dolgozzák fel, de mivel a horvát Janaf vállalat közvetítésével nem érkezik nyersolaj már több mint negyven napja, a finomító leállása most már csak napok kérdése lehet. Az orosz többségi tulajdonban lévő Szerbiai Kőolajipari Vállalattal szemben – a január óta történt többszöri halasztást követően – októberben életbe léptek az amerikai szankciók.
    A sajtótájékoztató előtt, a Pásztor István-díj átvételekor Alekszandar Vucsics az MTI szerint azt mondta: „Ki mint vet, úgy arat.” A mondást úgy magyarázta, hogy ma a szerbek és a magyarok Pásztor István munkájának gyümölcsét aratják le.
    Mint fogalmazott, kezdetben sok bírálat érte, amiért bizonyos lépéseket tett a magyar-szerb megbékélésért, és bizonyára a magyar miniszterelnök is kapott kritikákat, de a bizalom kiépítésével őszinte kapcsolatokat sikerült kiépíteni. Hozzátette: nem fogja megengedni, hogy a kisebbségi politikát csak szavazatszerzésre használják. Hidakat, bizalmat és szolidaritást kell építeni a népek között – mondta.
    Vucsics beszédében Orbán Viktort olyan politikusnak nevezte, akire a magyar nemzet mindig emlékezni fog, ezért is tölti el büszkeséggel az, hogy együtt veheti át vele ezt a díjat. „Nemcsak a választások fontosak, hanem az is, hogy mi marad valaki után, Orbán Viktor pedig megnövelte Magyarország láthatóságát Európában és a világon” – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország mindig támogatta Szerbiát, minden válságban segített Belgrádnak, és Szerbia is készen áll mindenben segíteni északi szomszédjának.
    A magyar és a szerb nép nem egymás mellett, hanem egymással él, és a szerb-magyar együttműködés nélkül nincs stabilitás a balkáni térségben – hangsúlyozta Orbán Viktor a díj átvételekor.
    „Szerbek és magyarok a történelmünk során nem voltunk olyan jóban, olyan jó kapcsolatban, mint ma vagyunk. Ez olyan tény, amit mára senki sem vitathat el. Sok munka van ebben” – mondta, hozzátéve: „A Balkán békéje, stabilitása és gazdasági jövője akkor lesz biztos, ha Szerbia és Magyarország között bizalmi viszony és stratégiai partnerség van, illetve marad.”
    „Ami a hétköznapi életben barátság, ami a népeink között jó kapcsolat, azt a nemzetközi politikában szövetségnek hívják. Ez röviden azt jelenti, hogy tudod, számíthatsz a másikra. Ha gondod van, fordulhatsz hozzá, ha őt állítja kihívások elé az élet, akkor segítesz kérdezés nélkül. Most éppen ilyen időket élünk. Együttműködésünk jelentősége túlmutat a két nép kapcsolatán, és az egész balkáni világot, az egész térséget hivatott stabilizálni. […] Ne szerénykedjünk, szerb-magyar együttműködés nélkül nincs stabilitás az egész balkáni térségben” – szögezte le.
    „Olyan változásokat élünk át ma a világban, amely felértékeli a szerb-magyar kapcsolatokat. A régi világ, amelyben eddig éltünk, a szemünk láttára hullik szét” – magyarázta, hozzáfűzve, hogy Nyugat-Európa épp most veszíti el a befolyását.
    „Az amerikaiak és az oroszok tárgyalnak a jövőről, a brüsszeliek pedig az előszobában várakoznak és a kulcslyukon át kukucskálnak. Európa még mindig háborús terveket sző, miközben már mindenki a békéről tárgyal” – részletezte a miniszterelnök.
    Véleménye szerint ezért felértékelődnek az olyan szövetségek, mint amilyen a magyarokat és a szerbeket összeköti. A magyarokban és a szerbekben van életerő. „Nem akarjuk feladni önmagunkat, nem akarunk eltűnni a térképről, nem akarunk eljelentéktelenedni. Külön-külön azonban nem vagyunk elég erősek. Külön-külön csak fák vagyunk, együtt viszont erdő és az erdő az, amely kibírja a vihart is. Ez a közép-európai együttműködés filozófiája. Ha együttműködünk, összefogunk, segítjük egymást és kiállunk egymás mellett a külföldről szervezett politikai destabilizációs kísérletekkel szemben, akkor egy szebb világban találjuk majd magunkat” – hangsúlyozta, majd hozzátette: „A történelem ritkán kínál ennyire jó esélyt két népnek, mi most kaptunk egyet”.
    A Pásztor István-díjjal a róla elnevezett alapítvány és a vajdasági magyar közösség azt a munkát és azokat az erőfeszítéseket ismeri el, amelyek mára Európa-szerte követendővé tették a magyar-szerb példát, azt a történelmi megbékélést, amely az elmúlt években kialakult és elmélyült –hangsúlyozta Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke.

  2025.11.27.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés