A mezőgazdaság működése már szinte elképzelhetetlen korszerű gépek nélkül, amelyek döntő többsége dízelüzemű. Éppen ezért az üzemanyag ára kulcsszerepet játszik a termelési költségek alakulásában – írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
    A talajműveléstől kezdve a vetésen és növényvédelmen át egészen a betakarításig és a szállításig szinte minden munkafolyamat energiaigényes, így az árak változása gyorsan végigfut az egész élelmiszerláncon. Az energia és a kenőanyagok a mezőgazdasági ráfordítások jelentős részét adják, ezért drágulásuk közvetlenül és közvetve is hat a termelésre.
    A 2022-ben kirobbant orosz–ukrán háború már korábban is komoly költségnövekedést hozott. A műtrágyák esetében például rendkívül gyors és nagymértékű drágulás volt tapasztalható, miközben az energiaárak is jelentősen megugrottak. Bár az ezt követő időszakban némi mérséklődés volt megfigyelhető, az árak nem tértek vissza a korábbi szintekre, így a mezőgazdaság tartósan magasabb költségkörnyezetben működik.
    A jelenlegi üzemanyagár-emelkedés első és legközvetlenebb hatása a termelési költségek növekedése. Mivel a mezőgazdasági gépek többsége dízelt használ, az áremelkedés szinte azonnal megjelenik a gazdák kiadásaiban. Egy 20–30 százalékos dízelár-növekedés akár 3–5 százalékkal is növelheti az összköltséget.
    Ez különösen érzékenyen érinti a tavaszi időszakot, amikor a földmunkák és a vetés intenzív géphasználatot igényelnek. Ha a drágulás tartós marad, az a későbbi munkafázisokat – így a betakarítást és a szállítást – is jelentősen megdrágítja. Egyes becslések szerint már egy 20–30 százalékos dízelár-növekedés is több százalékkal emelheti a teljes termelési költséget, különösen a gabona- és olajos növénytermesztésben.
    A költségek növekedése előbb-utóbb az élelmiszerárakban is megjelenik. A termelőknek amennyiben lehetőségük van rá beépítik a magasabb költségeket az áraikba. Ez a folyamat végiggyűrűzik az élelmiszerláncon, a feldolgozóiparon és a kereskedelmen keresztül egészen a fogyasztókig. Még viszonylag mérsékelt költségnövekedés is érzékelhető drágulást okozhat a boltokban.
    Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint nem minden gazdaság képes azonnal reagálni erre a helyzetre. A kisebb és közepes méretű vállalkozások különösen kiszolgáltatottak, mivel korlátozottabb erőforrásokkal rendelkeznek, és gyengébb alkupozícióban vannak a piacon. Ha a terményárak nem emelkednek a költségekkel azonos ütemben, a jövedelmezőség romlik, ami hosszabb távon akár a működés fenntarthatóságát is veszélyeztetheti.
    Az üzemanyagárak emelkedése nemcsak egyedi gazdaságokat érint, hanem szélesebb gazdasági hatásai is vannak.
    Az Európai Unió versenyképessége például romolhat, ha más régiókban alacsonyabb szinten maradnak az energiaárak. Ilyen esetben az európai termelés drágábbá válik, ami az import növekedését és az export visszaesését eredményezheti. Ez különösen azokban az országokban jelent problémát, ahol a mezőgazdasági kivitel jelentős szerepet játszik.
    Magyarországon a helyzetet tovább nehezítik az energiaellátás körüli bizonytalanságok. A közel-keleti események mellett a Barátság kőolajvezeték leállása is hozzájárult az üzemanyagárak emelkedéséhez. A hazai mezőgazdaság szerkezete ráadásul hasonló az uniós trendekhez: a géppark túlnyomórészt dízelüzemű, így az áremelkedés közvetlenül érinti a termelőket.
    A költségnövekedés ráadásul nem áll meg az üzemanyagnál. A műtrágyák, takarmányok és a szállítási szolgáltatások ára szintén emelkedhet, ami tovább növeli a gazdák terheit. A logisztikai költségek különösen fontos szerepet játszanak, hiszen mind az alapanyagok, mind a késztermékek esetében jelentős szállítási igény merül fel.
    A helyzet enyhítésére a magyar kormány 2024-ben vezette be a mezőgazdasági dízel jövedékiadó-visszatérítést, amelynek köszönhetően a gazdák az üzemanyag adótartalmának kilencven százalékát visszaigényelhetik.
    A március 9-től hatályos védett ár szintén pozitívan hathat a mezőgazdasági termelők helyzetére is.
    Az elemzés szerint összességében elmondható, hogy az üzemanyagárak emelkedése láncreakciót indít el a gazdaságban. Növeli a mezőgazdasági termelés költségeit, emeli az élelmiszerárakat, és rontja a termelők jövedelmezőségét. Mindez végül a fogyasztók pénztárcáját is érinti, miközben az infláció erősödéséhez is hozzájárul.
    Magyarország esetében a nemzetközi tényezők mellett az energiaellátási problémák is fokozzák a kihívásokat, így a mezőgazdaság kilátásai rövid távon továbbra is bizonytalanok maradnak.

  2026.03.18.
 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés