Víz Keretirányelv projekt az ÖKO Zrt. irányításával: A vízgyűjtő gazdálkodási tervek előkészítése

- Kik az említett konzorcium tagjai?

- A Budapesti Műszaki Egyetem Víziközmű- és Környezetmérnöki Tanszéke, a VTK Innosystem és a holland Arcadis. A projekt 2005 végén indult és 2007 szeptemberéig tart. Kettős a cél, egyrészt a 2007-2009 között zajló vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés elősegítése, másrészt a 2010-ig megvalósítandó teljes költségmegtérülést érvényesítő vízár-politikában való közreműködés.  

- Mi a projekt  módszere?

- A projekt végrehajtása során kidolgozunk útmutatókat, illetve módszertan tervezeteket, s azt konkrét mintaterületen, esettanulmányokon kipróbáljuk. A tapasztalatok alapján elkészülnek a végleges útmutatók, amelyeket a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása során országszerte alkalmaznak majd a tervezők (a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok koordinálásában). A projekt három nagy részből áll, az egyik a gazdasági elemzés témaköre, a másik a mintaterületi vizsgálatok, a harmadik pedig a társadalom bevonásához kötődő feladatok. A gazdasági elemzésen belül a költséghatékonyság szempontjából legmegfelelőbb programok kidolgozása a célunk. Nem mindegy ugyanis, hogy a jó állapotot drága intézkedéssel, vagy olcsóbban érjük el. Természetesen, nemcsak az a kérdés, hogy mekkora költség merül fel, hanem hogy kik az érintettek, illetve kik finanszírozzák az adott intézkedéseket. Nagyon sokféle intézkedés várható, van ami az ipart, a mezőgazdaságot, az önkormányzatokat, a lakosságot érinti, de előfordulhat, hogy éppen az idegenforgalmat, vagy a halászatot. Nyilván nemcsak a költségeket vizsgáljuk, de azt is, hogy egy-egy intézkedésnek −  például a földhasználati mód megváltoztatásának, műtrágya- és vegyszerhasználat csökkentésének, a szennyvíz tisztításnak, vízfolyások zavartalan állapotának visszaállításának − milyen közvetett hatásai vannak, akár társadalmi, környezeti, regionális vagy gazdasági értelemben, s ezeket értékeljük. Ugyanakkor a gazdasági elemzésnek fontos szerepe van abban is, hogy melyek azok az intézkedések, amelyek úgynevezett aránytalan költséggel járnak.

- Mit jelent az aránytalan költség?

- Ezt a fogalmat a Víz Keretirányelv vezette be. Azt jelenti, ha az elérhető eredményhez képest aránytalan, vagyis a társadalom, vagy a konkrét teherviselő számára elviselhetetlen az intézkedési programok költsége, akkor bizonyos esetekben mentességet lehet kérni a 2015-ös teljesítés alól, s a határidőt ki lehet tolni akár 2021-ig, illetve 2027-ig is. Ennek vizsgálatához is hozzájárul a gazdasági elemzés, s igazából az a lényege, hogy ne vállaljon olyan feladatot az ország, amelyet esetleg anyagilag nem tudna teljesíteni.      

- De folytatva… A második nagy témánk a vízgyűjtő-gazdálkodási minta projekt, amelynek a területe a Tisza Kisköre fölötti szakasza. Ez öt megyét, 35 kistérséget érint, vagyis a magyar lakosság 15 százalékát. A kiválasztásban szerepet kapott, hogy ezen a vízgyűjtő területen minden olyan probléma megtalálható, amely az országban másutt is előfordulhat. Az említett mintaterületen kilenc esettanulmányi területet választottunk ki, ahol a legkülönbözőbb problémákra találhatók példák, amelyeket vizsgálunk. Kezdve a szennyvíztisztítással, folytatva a vízkivételekkel, tározással, a mezőgazdasági területek használatával, az öntözés, árvízvédelem, belvízvédelem stb. témakörével. A többi között ezeket a problémaköröket vizsgáljuk, és javaslatot is teszünk a jó állapotot elősegítő intézkedésekre.      

- A szomszédos országok szakembereivel – miután Magyarország legtöbb folyója külföldön ered – munkakapcsolatban vannak?

- A projektünk kifejezetten Magyarországra koncentrál. Ugyanakkor a vizsgálatok és a javasolt intézkedések során figyelembe vesszük, hogy a határainkon túlról milyen szennyeződések várhatóak.

- A lakosság, az érintettek hogyan kapcsolódhatnak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatába?

- Az egész Víz Keretirányelvnek nagyon érdekes és meghatározó része a társadalom bevonása. Vízügyi vonalon ez az első olyan EU-s szabályozás, amikor a tervezés minden fázisába bekapcsolódnak a társadalom legkülönbözőbb érdekcsoportjai, illetve képviselői. Éppen ezért a projekten belül elkészült egy részletes országos szintű stratégia és módszertan a társadalom bevonására. Az ebben előírt módszereket alkalmazzuk a projekt mintaterületén is, majd a leszűrt tapasztalatok alapján, a projekt végén módosításra kerül ez az országos szintű stratégia. A társadalmi bevonás folyamata országosan, és a projektünkön belül is három fázisból áll. Az első, amikor a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés munkatervét és ütemtervét közreadjuk és kikérjük az érintettek véleményét.. A második a természet- és környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémák, és végül a harmadik fázis a javasolt intézkedések megvitatása. A projektünk keretében egy gyorsított eljárással, fél év alatt megvitatjuk mind a három fázist az érintettekkel. Fórumokon, a sajtó útján, s más eszközökkel segítjük a tájékoztatást és a részvételt. Ez, a mintaterületen 2007. júniusában zárul, ami alapján intézkedési program tervezetek is készülnek 2007. augusztusáig. Ez tehát egy gyorsított eljárás, mivel országosan a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata 2006. év végén kezdődött és 2009. év végéig tart. Fontos tudni, hogy minden egyes fázisban fél esztendő áll az érintettek rendelkezésére, hogy véleményt nyilvánítsanak.   

- Ez tehát egy három éves tervezési folyamat.

- Igen. Az említett három évben folyik országos szinten a tervezés, a konzultációs folyamat.

Visszatérve a projektünkre, az elkészült műszaki, ökológiai, gazdasági, társadalom bevonással foglalkozó, hazai és nemzetközi tanulmányok, mintaterületi vizsgálatok eredmények, tevékenységek, események publikálásra kerülnek a www.vizeink.hu honlapunkon. Itt már megtalálható többek között a Társadalom bevonási stratégia és módszertan, a 2015-ig szóló gazdasági, vízgazdálkodási előrejelzés, az intézkedési programok tervezését segítő döntéstámogató rendszer tervezete, az országos és a mintaterületi első konzultációs anyag is. Ezt a honlapot ajánljuk a vízgazdálkodás, környezetvédelem iránt érdeklődőknek, önkormányzatoknak, gazdasági, társadalmi szervezeteknek.

(csitári)