- Biodízelnek a zsírsav-metilésztereket nevezzük, amelyeket Európán belül - a mezőgazdasági viszonyokból adódóan repceolajból és kisebb arányban napraforgó -, illetve importált pálmaolajból állítanak elő. A kisajtolt olaj közvetlenül is felhasználható üzemanyagként, de ez a motor jelentős átalakítást követeli meg - főképp a korszerűbb autók esetében. A tiszta növényi olaj alkalmazásának számos hátránya van, lerakódásokat, például porlasztókárosodást okozhat. Hogy ezeket a hatásokat kiküszöböljék, az olajat észterezik - tehát alkohollal reagáltatják - majd az így nyert biodízelt eltérő arányban és különféle adalékanyagok használata mellett, a gázolajba keverik.
Az EU előírásai szerint, a tagországokban 2010-re, a forgalmazott gázolajnak energiatartalom szerint 5,75 százalékos arányban kell tartalmazni biokomponenst. Ehhez képest Magyarországon jelenleg nincs az üzemanyagban bekevert biodízel. Hangsúlyoznám, hogy hazánk ebben a tekintetben nem számít kivételnek, számos tagállam szintén lemaradásban van.
- Míg a bioetanol gyártása terén számos előrelépés történt az utóbbi években, addig forgalomba hozható biodízelt Magyarország gyakorlatilag még nem termelt.
- A bioetanol gyártásához kedvezőbbek a körülmények, mivel jelentős alkoholgyártó kapacitásunk van és nagyarányú a gabonafölösleg, amely nyersanyagként áll rendelkezésre. Ezzel szemben a biodízelhez szükséges repce termelése hazánkban rendes körülmények között nem rentábilis. A repce termőterülete - például a magas csapadékigény miatt - csekély. A biodízel gyártásban éllovasnak számító Németországban a repce átlagos hozama hektáronként 3,5-4 tonna, nálunk ez az arány csak 2 tonna körül van, bár az utóbbi évek csapadékosabb és hűvösebb nyarai ennél magasabb hozamokat eredményeztek.
A napraforgó esetében több potenciálunk lenne, itt viszont problémát okoz a bekeverés, mivel számos - a hazai és uniós szabványokban megkötött - üzemanyag-paramétert ez az olaj nem tud teljesíteni. Ezért bonyolultabb feldolgozást és nagyobb adalékolást igényel, ami jelentős költségtöbblettel járhat. Szintén hátrányt jelent, hogy a rendszerváltás után jelentősen leépült a présipar. Nyersanyagként számba jöhet még az elhasznált sütőolaj is. Jelenleg Magyarországon a vendéglátóiparban felhasznált sütőolaj egy részét Ausztriába exportálják biodízel gyártására. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mára kedvező feltételrendszert teremtett az itthoni feldolgozáshoz, ám ez idáig egyetlen piaci szereplő sem élt a lehetőségekkel.
- A Mol Rt. 2008-tól 4,4 százalékos mértékben tervez biodízelt keverni az általa kínált gázolajba. A biodízellel kapcsolatos fejlesztésekre pedig egymilliárd forintot szánna. Milyenek a program kilátásai?
- A jogszabályok változása miatt, 2008. január 1.-ig a gázolaj biodízel tartalom szerinti részét vissza lehet igényelni a jövedéki adóból. A jelzet időpont után viszont literenként 8 forinttal magasabb lesz a jövedéki adó, ha nem kevernek be 4,4, térfogat % biokomponenst, biodízelt. Így a Mol Rt. erőteljesen ösztönözve van célkitűzést teljesítésére. A 4,4 százalékos keverési arányhoz, évi mintegy 135 ezer tonna biodízel szükséges. Magyarországon ma több sajtoló és észterező üzem lenne képes biodízel gyártására, ám mindössze egy üzemben – Kunhegyesen - folyik a termelés. A gyár évente 3 ezer tonna biodízelt állít elő, de az itt legyártott olaj eddig csak erőművekben került felhasználásra, mivel minősége miatt nem felelt meg az európai üzemanyag szabványoknak.
Torgyán József minisztersége idején mintegy félszáz biodízel gyártó üzem létrehozása szerepelt a tervek között, ebből néhány meg is épült. Üzembehelyezésük viszont, gazdaságossági okokból és a szabályozás hiányosságai miatt nem történt meg. Ezek a tervek arra épültek, hogy a korábbi Uniós jogszabályok szerint a szántóföldi területek 20 százalékát ugaroltatni kellett. Az EU ugaroltatási támogatást biztosított, az ipari felhasználásra szánt növényeket termelő területekre is. Ez a támogatási rendszer néhány éve megszűnt, így a kapacitást nem lehetett többé erre alapozni. Jelenleg a fokozatosan megszűnő exporttámogatások miatt van komolyabb kilátása a bioüzemanyag célú növénytermesztésnek. Ma Magyarországon a megtermelt repce nagy része exportra kerül. Ha ezt a részt itthon használnák fel biodízel gyártására, akkor a bekeverési arány 5,75 százalékos célkitűzését 2010-ig még éppen teljesíteni lehetne. Az előzetes felmérések szerint a repce termőterületét meg lehetne duplázni. Ez a vidékfejlesztés szempontjából nagyon előnyös lenne.
Ha az összegyűjtött sütőolajat itthon használnák fel, abból 9-10 ezer tonna biodízelt lehetne termelni, mely fedezné a tömegközlekedés igényeit. A MOL Rt.-nek tehát vannak lehetőségei arra, hogy a biodízel felhasználási célokat hazai forrásokra támaszkodva, az üzemanyag sajtolást és a bekeverést akár saját fejlesztésből valósítsa meg
- Környezeti szempontból hogyan ítéli meg a biodízelt?
- A biodízel gyártástechnológiája viszonylag környezetkímélő, legalábbis az üvegházhatású szén-dioxid kibocsátást tekintve. Ez a bioetanolról nem mondható el, mivel ott az előállítás során jelentős hőenergia szükséges. Korszerűtlen technológiák esetén pedig a tényleges energianyereség is kérdéses. A gázolajba bekevert biodízel esetén az emissziós mérleg egyes komponenseket tekintve kedvező, egyebeket illetően nem az. Vitathatatlan előny a megújuló jellegből fakadó alacsony szén-dioxid kibocsátás. Ugyancsak csökken a biodízel használat esetén a szénmonoxid és szénhidrogén emisszió, enyhén mérséklődik a részecske kibocsátás. Változatlan a kipufogógázok NOx tartalma.
A biodízel hátrányai közé tartozik, hogy magasabb aldehid-kibocsátással jár, ami kellemetlen szagot okozhat. Ezt különféle adalékokkal és oxidációs katalizátorral semlegesíteni lehet. Az alacsony CO2 kibocsátáson túl nehéz állást foglalni a biodízel előnyeit illetően. A levegőminőség szempontjából én semlegesnek tekintem a biodízel alkalmazását. Gyakran felmerül az európai szabványokban megengedettnél nagyobb részarányban történő bekeverés, illetve a tiszta biodízel forgalmazása. Előbbit jelezni kell a töltőállomáson, ahogyan azt teszik ezt például Csehországban a 25 %-os biodízel esetében. Minél nagyobb biodízel tartalmú üzemanyagról beszélünk, annál valószínűbb, hogy egyes motorokat károsíthat, megtámadva műanyag tömítéseket, vezetékeket, alkatrészeket. Ronthatja az emissziós jellemzőket az is, hogy magas viszkozitása módosítja a porlasztást. Mindezért hosszadalmas tesztek és vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy egy vállalat teljes felelősségvállalás mellett forgalomba hozza.
K. G.
A biodízellel kapcsolatos fejlesztésekre számos terv született már, de még egyiket sem koronázta siker. Jelenleg hazánk nem termel a szabványoknak megfelelő biodízelt. Az áttörést a Mol-csoport legújabb fejlesztései hozhatják meg, a társaság ugyanis 2008-tól 4,4 százalékban kíván biodízelt keverni a gázolajba. A háttérről és a lehetőségekről Dr. Szoboszlay Miklós, a GKM főosztályvezetője nyilatkozott lapunknak. 
Súgó
