- A közlekedés önálló operatív programban van, ugyanakkor a környezetvédelem és az energia is egy külön programban kapott helyet. Korábban ezek egységesen jelentek meg a KIOP-ban, de most a nagyságukra való tekintettel kezelődnek más-más operatív programban. Viszont már nem egyetlen forrásból finanszírozódnak - korábban ez volt az Európai Regionális Fejlesztési Alap - hanem hozzá jönnek a kohéziós fejlesztési alapok is. 2006-ig ezek a pályázati lehetőségek egymástól elváltan jelentek meg. Emlékezhetünk rá, hogy külön voltak a kohéziós alapban a nagy hulladékos, szennyvizes beruházások és a közlekedésben is az autópálya- és vasútfejlesztések. Most ez területenként, mind a közlekedés, mind a környezetvédelem és energia egy operatív program keretében jelenik meg. Emellett vannak a kisebb projektek, amelyek használják az Európai Regionális Fejlesztési Alapot.
- Mi a legfontosabb célja a programnak?
- Átfogó célja az Új Magyarország Fejlesztési Tervnek - amely alapvetően a közlekedés, környezetvédelem, energia területéhez tartozik -, a foglalkoztatásnak a bővítése. Ebbe az irányba hatnak a fejlesztések. Ugyanakkor a tartós növekedésnek az elérése, lehetőleg az uniós átlagot elérve. A közlekedésnél ez az elérhetőség javításában játszik szerepet, a környezetvédelemnél pedig annak erősítésével, az életminőség javításával járul hozzá.
- Mit jelent ez a közlekedésben?
- A közlekedésben elsősorban az elérhetőség minőségét szeretnénk javítani az ország területén. Ennek megfelelően a versenyképességet fokozni és a területi kohéziót a közlekedési beruházásokkal. Javítani kívánjuk a régióknak és az országnak a nemzetközi elérhetőségét. Ez azt jelenti, hogy az ország kelet-nyugati, illetve észak-déli irányában az úgynevezett TEN-hálózatok fejlesztésére irányulnak a beruházások, amelyek közúti és vasúti fejlesztéseket jelentenek. Ezekbe sorolandók az autópálya- és gyorsforgalmi utak építése, illetve a vasútfejlesztésben elsősorban a rekonstrukciók. Ez utóbbit szeretnénk megvalósítani két irányban: a sebesség 160 km-es növelésével, egyrészt a pályáknak, másrészt a járműveknek a rekonstrukciójával. Emellett az elérhetőségnek a javítását is meg kell oldani. A TEN-hálózathoz tartozó részen az úgynevezett ráhordó utakat is megfelelően kell fejleszteni. Itt elkerülő utaknak az építése, illetve ahol szükséges négysávosítások kialakítása a cél. Ugyanakkor a közút esetében van egy olyan kötelezettségünk, hogy a jelenlegi 10.5 tonna terhelésre épült útjainkat az uniós irányelveknek megfelelően 11.5 tonnásra kell megerősíteni. Ez az összes főútjainkat – egészen a kétszámjegyűig bezárólag – érinti. Továbbá a vízi közlekedésnek és az áruszállításnak a fejlesztése is benne lesz a feladatokban. A vízi közlekedés a Duna kikötőfejlesztéseire, a logisztikai központoknak a fejlesztésére fog irányulni. Van egy negyedik prioritás, az a városi és az agglomerációs közösségi fejlesztés.
- Ez mit takar?
- Budapesten a 4-es metró építését, a kötött pályás közlekedést, nagyobb városainkban pedig a kötött pályás villamosok fejlesztését irányoztuk elő. A közútnál 2010-ig 1100 kilométernyi főút rekonstrukcióját szeretnénk megvalósítani, a vasútnál pedig 1000 kilométernek a pályarekonstrukcióját kívánjuk megoldani. Ebből 250 kilométernyi lesz az, amely 160 kilométeres sebességre is alkalmas. Ugyanakkor két-három, európai szinten is jelentős logisztikai központot szeretnénk építeni, összefüggésben az M7-es-Duna korridornak a fejlesztéseivel.
- És a környezetvédelemben?
- A Környezet és Energia Operatív Program legfőbb célja, hogy egy élhetőbb környezetet teremtsünk meg a fenntarthatóság jegyében. Vagyis megőrizzük és védjük az értékeinket. Cél a megelőzés, a hatékonyság és a takarékosság is, amely elsősorban a gazdasági fejlődésben jelentkezne, környezeti fenntarthatósági szempontok valósulnának meg. Itt hét konkrét terület van. Az első az egészséges, tiszta településeknek a fejlesztése. Ide tartozik majd a komplex hulladékgazdálkodás, a szennyvízelvezetés és tisztítás, az ivóvíz minőségének a javítása. Miután itt van a legtöbb teendő, a támogatás összege is ennek megfelelően a legmagasabb, több mint 49 milliárd forint. A második prioritás a vizeinknek a kezelése. Itt elsősorban az árvízvédelmi védvonalaknak a fejlesztése a feladat, a többi között a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésével. Uniós kötelezettségünkből fakadóan, amelyet a Víz Keret Irányelv határoz meg, s a jó állapot fenntartása az egyik legfőbb követelménye, ugyancsak források állnak rendelkezésre.
További fontos terület a kármentesítés és rekultiváció. Ez is jelentős támogatást kap, elsősorban önkormányzatok számíthatnak segítségre, összefüggésben a vízbázisok, illetve a felszíni vizek védelmével. A következő a természeti értékeknek a kezelése, a faj- és élőhelyvédelem, a természetközeli erdő- és mezőgazdaság, az erdei iskola hálózat, stb. Az energetikai beruházások két területet fognak át: a megújuló energia felhasználásának a támogatását, illetve a biogáz- és a bioüzemanyagoknak az előállítását. A másik irány az energiahatékonyság, ez klasszikusan a középületek energetikai rekonstrukcióját jelenti.
Ugyanakkor van egy olyan, hogy környezetvédelmi, gazdasági irány, amely az úgynevezett fenntartható termelési és fogyasztási területet takarja a programban. Itt olyan pályázatokat lehet majd beadni, amely a tudatos takarékoskodásra ösztönöz. Például a tiszta technológiákat, az alacsonyabb környezeti terhelést, illetve a lakosságnak a vállalati környezeti tudatosságát célozza meg.
A többi között ezek a fő irányok, amelyek az idei év tavaszától, illetve az esztendő során folyamatosan pályázhatóvá válnak.
Csitári János
A közlekedésre, valamint a környezetvédelemre és az energia területére jut az Új Magyarország Fejlesztési Tervben - a 2007-13 közötti időszakban - a legtöbb forrás. Ezt támasztja alá, hogy míg a közlekedés 1700 milliárd-, a környezetvédelem és az energia 1053 milliárd forintnyi uniós fejlesztési pénzhez juthat a következő hét esztendőben. A részletekről Grónay Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) KIOP irányító hatóság osztályvezetője nyilatkozott lapunknak.
Súgó
