Tudományos vizsgálat indult az Alföld élővilágának változásáról

Az elemzés a Mezőföld és a Tisza-mente tájegységre is kiterjed, ám az alföldi Homokhátság kiemelt figyelmet érdemel. A Kiskunságon ugyanis a felmelegedés gyorsabban érezteti hatását, mint a Kárpát-medence más tájain, ezért e vidék természetes élővilága nagyobb megterhelésnek van kitéve. A túlélés egyik feltétele a növény- és állatvilág természetes sokfélesége, az emberi beavatkozás viszont gyakran éppen ez ellen hat.

A kutatók kiválasztott minta-élőhelyeken nyomon követik e változásokat és ahol lehet, "besegítenek" a természetnek. Így például a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken, több helyen kivágják az akácosokat, hogy az évezredek óta erre a tájra jellemző ősgyep újra megtelepedhessen. Az akácot ugyanis az elődök hozták az Alföldre, s az elnyom egy sor más növényfajt, ezáltal az adott vidék növényvilága szegényesebb lett - mondta a szakember. A vizsgálatban a biológusok mellett szociológusok és közgazdászok is közreműködnek, együtt vonnak le következtetéseket arra vonatkozóan, hogy a Kiskunságon élő több százezer ember megélhetését a változó körülmények között miként lehet hosszú távon biztosítani. Valószínűleg változtatni kell a táj használatán, például a csapadékot igénylő gabonatáblák helyére erdők, vagy őshonos gyepek kerülnek, ez pedig az öko-turizmus számára is új lehetőségeket nyit. A vizsgálat következtetéseit összefoglalják és számítógépen hozzáférhetővé teszik majd a Homokhátság településeinek önkormányzatai számára.

Ily módon a tudomány eredménye támpontul szolgálhat majd a döntéshozóknak abban, hogyan teremtsék meg az összhangot a természet és a gazdaság szempontjai között - közölte Török Katalin.