Szennyvízágazati konferencia: Kutatás – innováció – alkalmazás

A Magyar Víziközmű Szövetség és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. immáron a negyedik szakmai konferenciát rendezte, amelynek helyszíne a Danubius Thermal Hotel Margitsziget és az FCSM Zrt. ferencvárosi szivattyútelepe volt. A szakma mára legrangosabb tanácskozásának fővédnöke Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter.

A konferencia témái jól jelzik a szaktudományokat és a gyakorlatot foglalkoztató legfontosabb kérdéseket: a szennyvizekben megjelenő új anyagok viselkedése, az új molekurális diagnosztikai rendszerek lehetőségeinek kutatása a szennyvízkezelésben, a víziközmű objektumok állapotvizsgálata és megóvása, a szaghatások elkerülése és kezelése, és nem utolsó sorban az ágazatban zajló, döntően EU-s forrásokból megvalósuló óriási beruházások, valamint a 4-es metrónak a szakmát érintő  kérdései. 

Dr. Záray Gyula tanszékvezető egyetemi tanár, az ELTE Környezettudományi Kooperációs Kutató Központjának munkatársaival dolgozta ki előadását, a Xenobiotikumok sorsa a szennyvízkezelés folyamatában, avagy mit takar egy KOI-határérték címmel. A dolgozat egyes szerves szennyezők tulajdonságait vizsgálja a szennyvíztisztítókra előírt KOI határérték alatt. Fontos vizsgálódási pont a biológiailag aktív szennyezők élettartama, a biológiai rendszerekben való viselkedésük, a biológiai aktivitásuk mértéke és esetleges hosszú távú, nem kívánatos hatásaik. Konklúzióként megállapítja, hogy a gyógyszermaradványok és egyéb xenobiotikumok eltávolításához, a tisztított ipari szennyvizek KOI csökkentésére ígéretes utótisztítási lehetőségek állnak rendelkezésre.

Darabos Péter, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének adjunktusa és Szappanos Péter, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózati főosztályvezetője jegyzik a Szakértői rendszer kifejlesztése víziközmű objektumok állapotértékelésére és rekonstrukciós stratégia meghatározására című előadást. A dolgozat a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén, 26 víziközmű üzemeltető szervezet közreműködésével folyó kutatás-fejlesztési projekt eredményei közül azokat mutatja be, amelyek a vagyonnyilvántartás, és ezen belül a közműnyilvántartás létrehozásában nyújtanak segítséget az üzemeltető szervezeteknek. Az összegzésben elhangzott, hogy a korszerű vagyongazdálkodási technikák hazai alkalmazása az elkövetkező évtized jelentős feladata lesz, és ehhez elengedhetetlenül szükséges, a víziközmű törvény megalkotásához kapcsolódva, a tulajdonviszonyok tisztázása, a vagyon feltérképezése a közműcégeknél.

Felföldi Tamás, az ELTE tudományos segédmunkatársa a Nitrát adagolás csatornabűz kibocsátást mérséklő hatásának mikrobiológiai elemzése címmel tartott előadást a kommunális szennyvíz elvezetése során keletkező bűzös anyagok képződésének összefüggéseit vizsgálva. Az ELTE TTK Biológiai Intézetének, a Mikrobiológiai Tanszéknek és a szolnoki Víz- és Csatornaművek Koncessziós Zrt. munkatársai a nitrát adagolásának hatását vizsgálták, különös tekintettel a szennyvíz baktérium közösségének összetételére. Összegzésként felvázolják a nitrát adagolás hatásának lehetséges mikrobiológiai magyarázatát.

Bilics Anikó, a KVVM osztályvezetője Szennyvízelvezetés- és tisztítás pályázati konstrukcióban megvalósítandó projektek támogatási lehetőségei című előadása röviden bemutatta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (UMFT), és annak kiemelt területeit, az Operatív Programokat. Összefoglalta a 2007-2008-as időszakban a szennyvízkezelés területén a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) támogatással megvalósuló lehetséges fejlesztésekkel kapcsolatos információkat, elérhetőségeket.

Peley Árpád, az Organica Környezettechnológiák Zrt. főmérnöke beszélt az Organica-FBR szennyvíztisztító telepek üzemeltetési tapasztalatairól. Az Organica Élőgépek technológia olyan hatékony és költségkímélő alternatívát kínál a szennyvíztisztításban, amely a hagyományos eleveniszapos (biológiai) szennyvíztisztításra épül, de elrendezése és új technológiai elemei révén hatékonyságban meghaladja azt.

Az elmúlt négy évben 10 Organica-FBR szennyvíztisztító épült meg Magyarországon, a legkisebb 25 a legnagyobb 1000 m3/d szennyvizet kezel. A telepekről elfolyó tisztított víz minősége a hatályban levő legszigorúbb határértéknek is megfelel.

Mórocz Gábor, az FCSM szakembere beszélt a 4-es metró építésével kapcsolatos csatornavizsgálatokról. 2005-ben a metró tervezésével foglalkozó mérnöki irodák azt kérték a Fővárosi Csatornázási Művek Csatornavizsgálati csoportjától, hogy a metró alagút nyomvonalának környezetében részletes és mindenre kiterjedő állapotvizsgálatokat végezzenek. A járható csatornaszelvényeken a csatornabúvárok végezték az állapotvizsgálatokat, a kisebb keresztmetszetű csatornaszakaszokat önjáró, betolós vagy kézi csatornavizsgáló kamerával diagnosztizálták.

Az egyik legfontosabb feladat a Rákóczi téri állomás építése miatt a József kőrúti főgyűjtő vizsgálata volt. Itt nem csak ellenőrizni kellett a 330/330 kétpadkás párizsi tégla szelvényt, hanem egy monitoring rendszert is ki kellett (ez jelenleg is tart) építeni. Az alagutak között egy szellőzőjárat fog épülni, amely rendkívül közel van az említett csatornához, ezért elektromos szintmérők segítségével kell nyomon követni az esetleges elmozdulásokat a főgyűjtőben.