A legfrissebb felmérés szerint a briteknek már csak a harmada helyesli Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból (Brexit), a lakosságnak több mint fele pedig azt támogatja, hogy hazája újra csatlakozzon az EU-hoz. Még soha nem volt ilyen alacsony azoknak az aránya, akik a Brexitet jó döntésnek tartják.
    A brit EU-tagságról 2016 nyarán kérdezték meg a szigetország lakosságát. Az akkori népszavazáson 51,89 százalékos többség voksolt a kilépés mellett. Ennek megfelelően Nagy-Britannia két lépcsőben távozott a közösségből: első lépésként 2020. január 31-ével politikai és közigazgatási értelemben távozott az Európai Unióból, 11 hónappal később pedig gazdasági értelemben is, lévén, hogy akkor a közösség egységes belső piacából és vámuniójából is kilépett.
    A legnagyobb brit közvélemény-kutató csoport, a YouGov most hozta nyilvánosságra a 2 225 brit állampolgár bevonásával készült legfrissebb felmérését, melyből kitűnik, hogy most közel annyian tartják hibás döntésnek a kilépést, mint ahányan annak idején támogatták azt.
    Megfordult tehát a közhangulat. A közvéleménykutatás eredménye ugyanis kimutatta, hogy a választók több mint fele, egészen pontosan 55 százaléka ma már hibának tartja a kilépést, és csak 30 százalék helyesli továbbra is a Brexitet. Ennél is radikálisabb véleményt alkottak azok a fiatalok, akik a 2016 nyarán megtartott népszavazáson még nem vehettek részt. Az adatokból kitűnik: a most 18-24 éves korosztály tagjainak háromnegyede rossz döntésnek nevezte a Brexitet és mindössze tízszázalékuk helyesli azt.
    A tavaly júliusi parlamenti választások után hivatalba lépett munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az EU-ba. Keir Starmer miniszterelnök azonban többször is jelezte, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni és új alapokra kívánja helyezni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.
    A BBC az évforduló kapcsán összeszedte a kilépés öt legjelentősebb hatását:
    A közgazdászok és elemzők általában negatívan értékelik az EU egységes piacáról és vámuniójából való 2021. január 1-jei kilépés hatását. Ez annak ellenére így van, hogy az ország szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU-val.
    Nagymértékben csökkent az uniós bevándorlás, ezzel párhuzamosan azonban a világ többi részéből érkező migráció nagymértékben nőtt.
    A brexittel megszűnt a turisták és az üzleti célból utazók szabad belépése.
    Megmaradt a jogi szuverenitás, vagyis az Egyesült Királyság azon képessége, hogy saját törvényeket hozzon, és ne kelljen követnie az uniós szabályozási rendszert.
    A brit közszféra bruttó hozzájárulása az EU költségvetéséhez 2019-20-ban, a brexit előtti utolsó pénzügyi évben 18,3 milliárd font volt, ami a kincstár szerint hetente mintegy 352 millió fontnak felelt meg. Az Egyesült Királyság az átmeneti időszakban továbbra is befizetett az uniós költségvetésbe, de 2020. december 31. óta nem teljesíti ezeket a hozzájárulásokat. Az uniós költségvetési hozzájárulás egy része visszaáramlott az Egyesült Királyságba az EU közös agrárpolitikája (KAP) keretében a brit mezőgazdasági termelőknek nyújtott kifizetéseken és a „strukturális támogatásokon” keresztül. Ezek összege 2019-20-ban ötmilliárd fontot tett ki. Az átmeneti időszak vége óta a londoni kormányok e célokra már az adófizetők pénzéből költenek, és az uniós strukturális alapokból származó támogatásokat is sajátra cserélték.
    A BBC megjegyzi: számos egyéb olyan hatása is van a brexitnek, amelyekre az öt fő pontot ismertetve nem tértek ki, kezdve a korábban sokat vitatott halászati jogoktól a gazdálkodáson át a védelemig.

  2025.02.01.
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.