A NAV adatelemzői tavaly nyáron figyeltek fel arra, hogy egy cég a semmiből felbukkanva pár hét alatt csaknem egymilliárd forint értékű távol-keleti eredetű árut importált. Bár a társaság az áruk behozatalakor szabályosan megfizette a közterheket, a NAV revizorainak gyanús volt az adatok alapján, hogy a termékek további mozgásának nincs nyoma.
    Egy áfaellenőrzésnél be is igazolódott, hogy az importőr értékesített a termékekből hazai boltoknak, de ezután a mintegy 40 millió forint áfát nem vallotta be. A tartozás biztosítására az adóhatóság a még meglevő készletet zár alá vette.
    A cég, hogy elterelje magáról a figyelmet, az ellenőrzést követő hónapban 700 millió forintnyi számlát állított ki, de az online adatokból egyértelműen kiderült, hogy ezek mögött nem lehet valós forgalom.
    Amikor a cég a korábbi 40 millió forintos tartozását rendezte tavaly decemberben, és el szerette volna vinni zárolt áruit, a NAV egy újabb ellenőrzésébe került. A 128,5 millió forint értékű árukészletet ismét visszatartották, és közben bankszámláikat is zárolták.
    Az adatok alapján bizonyított a fiktív számlázás. Az adókülönbözet, vagyis az az összeg, amivel az államkasszát megkárosították, meghaladja a 160 millió forintot. Tekintettel a szándékos adóelkerülésre, az importáló cég 200 százalékos adóbírságra számíthat, vagyis további 320 millió forintot kell befizetnie az államkasszába - emelte ki az adóhatóság.
    Ilyen típusú ellenőrzésekre és a szigorú szankciókra a továbbiakban számíthatnak a csalárd importáló, közvetett vámjogi képviselőt igénybe vevő, adóelkerülési céllal alapított gazdálkodók - írták a közleményben.

  2025.02.03.
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.