Brüsszel hanyatlása és a néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlen támadások a lap szerint az erős politikai vezetés hiányát húzzák alá. Belgium labirintusszerű politikai struktúráját bemutatva a Politico a többszintű kormányzati rendszert kárhoztatja, mivel ezek mindegyike saját hatáskörrel rendelkezik, és gyakran belharcoktól szenved.
    A szociális lakások és a nagy infrastrukturális projektek építése is késedelmet szenved – írta a lap, hozzátéve, hogy befagyasztották a jótékonysági szervezetek és a kulturális projektek számára folyósított támogatásokat.
    „A szociális ellátó központok, a rendőrség és a helyi hatóságok munkájának finanszírozását bizonytalanság övezi. Az államadósság szinte olyan gyorsan halmozódik, mint a szemeteszsákok a piszkos utcákon” – teszi hozzá a Brüsszelben székelő lap, amely Christophe De Beukelaer centrista képviselőt idézi, miszerint Brüsszel, mint város túlélése forog kockán.
    A politikus nyilatkozatából kiderült: a belga főváros adósságállománya több mint 14 milliárd euró, és évi 4 millió euróval nő. „Míg országosan a holland ajkúak (flamandok) száma meghaladja a franciául beszélő vallonokét, addig Brüsszelben ez éppen fordítva van” – írja a lap munkatársa, aki a riport elkészítése okán nyilván elhagyta az uniós bürokraták székhelyéül szolgáló hatalmas üvegacél palotákat.
    Miközben a Politico szerzője hosszan ecsetel olyan bonyodalmakat, miszerint a francia ajkú szocialisták nem voltak hajlandók együtt kormányozni a flamand nacionalistákkal, és hogy az Open VLD liberálisai viszont nem voltak hajlandók kormányozni a flamand nacionalisták nélkül, a cikk szerzőjének terjedelmes riportjában egyetlen bekezdés sem tartalmazza a bevándorló és a migráns kifejezéseket.
    A lap akkor sem használta ezeket a szavakat, s nem is utalt ezekre a csoportokra, amikor arról számolt be még egy februári cikkében, hogy Kalasnyikovokkal lövöldöztek egymásra a rivális bandák egy brüsszeli metróállomáson.
    Valószínűsíthetően ismét a helyi, rivális algériai és marokkói drogbandák fegyveres leszámolása zajlott az Európai Unió fővárosának is számító Brüsszel szívében. Egy hasonló esetről, a szintén brüsszeli Anderlechtből számolt be márciusban a brusselstimes.com, ezúttal nevesítve a marokkói gengsztereket.
    Észak-afrikai és afgán kiskorú fiúkat kényszerítenek bűnözésre Belgiumban – erről már az Emnbelgium.be című, a migrációval foglalkozó belga oldal számol be.
    A belga szövetségi rendőrség szerint egész Európát behálózzák a kísérő nélküli külföldi kiskorúakra specializálódó bűnszervezetek, melyek a kísérő nélküli gyerekeket és kiskamaszokat lopásra vagy kábítószer-kereskedelemre kényszerítik.
    Egy civil szervezet adataiból kiderül: 25 ezer fiatal tűnt el, amint átlépték az európai határt.
    A Child Focus szerint egy év alatt 322 kísérő nélküli kiskorú tűnt el Brüsszelben a belga hatóságok látóteréből. A rendszerint kábítószer-kereskedésre és prostitúcióra kényszerített fiatalok Észak-Afrikából és Afganisztánból származnak, ahonnan állítólag egy jobb élet reményében csalják el őket.
    Március 19-én Belgium digitális kampányt indított Ne gyere ide! címmel, amelynek célja, hogy eltántorítsa a menedékkérőket attól, hogy az országba utazzanak.
    „Belgiumban megteltek a gyermekfelügyeleti intézmények, úgyhogy ne gyere ide! Belgium már nem a tejjel-mézzel folyó Kánaán!” – olvasható azokban a migránsoknak eljuttatott üzenetekben, amelyeket különösen Görögországban és Bulgáriában terjesztenek, hogy elébe menjenek a problémának – írta a Le Figaro.
    Tehát azokban az országokban, amelyeken a migránsok áthaladnak, hogy Belgiumba érkezzenek – idézi a francia lap a kampányt szervező Anneleen Van Bossuy menekültügyi és migrációs minisztert, az N-VA flamand konzervatív párt politikusát.
    Szocialista káderként megtettek alpolgármesternek egy bevándorlót, aki korábban kiskorú megerőszakolása miatt ült börtönben.
    S amiről a Politco sem ez alkalommal, sem korábban nem számolt be: a Dhnet.be című belga lap adatai szerint Brüsszelben a beáramló migránstömegek lélekszáma 2023-ban a négyszerese volt a város természetes szaporulatának.
    Brüsszel népessége 2023-ban egy év alatt 5 404 fővel növekedett, míg e természetes szaporulat mellett 21 443 lakossal nőtt a belga főváros lélekszáma a nettó nemzetközi migrációnak köszönhetően.
    A Politico által sokat emelgetett, egymással torzsalkodó és megosztott helyi pártok közül a belgiumi Szocialista Párt 2024 végén úgy próbálta színesebbé tenné az eleve súlyos bűnözési adatokkal terhelt Molenbeek negyed életét, hogy egy bizonyos Yassine Akki nevű, bevándorló hátterű férfit ajánlott alpolgármesteri tisztre a városnegyedben.
    Csakhogy, mint azt a Dhnet.be megírta, 2001-ben Yassine Akkit négy év, félig felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy kiskorú tinédzser megerőszakolása és betöréses rablás elkövetése miatt.     
    A történetek nyilvánosságra kerülése után a szocialisták visszakoztak. Amíg új jelölt után néznek, a Politico tovább tanácstalankodhat: mi okból növekedett meg így a bűnözés a belga fővárosban?

  2025.04.16.
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.