Mint mondta: Magyarország nem jogi vagy jogállami, hanem politikai okokból nem kapja meg az őt megillető uniós forrásokat, amelyekre a magyarok már régen rászolgáltak. „Rászolgáltak, amikor megnyitották a piacukat a nagy európai multik előtt, rászolgáltak, amikor bedobták a közösbe a tudásukat, a teljesítményüket és a tehetségüket, és rászolgáltak, amikor betartottak, és ma is betartanak mindent, ami része a csatlakozási szerződésnek” – húzta alá.
    A politikai zsarolással Brüsszel meg akarja törni a magyarokat, a magyar állam viszont már 15 éve nem enged az álláspontjából.
    „A magyarok következetesen nemet mondanak a háborúra, nemet mondanak a migrációra, és nemet a genderideológiára” – hangoztatta. Hozzátette, hogy ezek a kérdések a magyarok szuverenitásának a kulcskérdései.
    A miniszter szerint a brüsszeli politika önkényének áldozata Szerbia, valamint a vajdasági magyar közösség is, mert kénytelenek eltűrni, hogy évtizedek óta „csuklóztatják őket” a csatlakozási feltételek teljesítésével, mások viszont „a sor végéről egyszeriben a sor elejére ugorhatnak”. „A gyorsítósávos ukrán csatlakozás, vagy inkább csatlakoztatás” viszont nem érdeke sem a magyaroknak, sem a szerbeknek, de még az ukránoknak sem – tette hozzá.
    Véleménye szerint Ukrajna csatlakozása csak Brüsszel érdeke, mert így „üveggyöngyökért” szerezheti meg Ukrajnát.
    Azért éri meg neki a háború, mert azon háromszor keresnek: keresnek vele akkor, amikor haditechnikát adnak el az ukránoknak, miközben a költséget az európai adófizetők állják. Keresnek vele akkor, amikor olcsón lehet venni az ukrán termőföldet, gyárat, piacot, fogyasztót, és keresnek vele akkor, amikor egy „új Marshall-terv” eurómilliárdjaiból majd újjá kell építeni az országot – részletezte.
    Lázár János szerint „most még meg lehet állítani a háborún keresni akaró politikai erőket”, ezért van nagy jelentősége minden európai választásnak. Most ugyanis még „meg lehet akadályozni, hogy Kelet-Közép-Európa is a Nyugat sorsára jusson, hogy bevándorló országgá váljon Magyarország is és Szerbia is, ahogy a németek, franciák, hollandok egykori hazája”.
    Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok küldetése 2025-ben az, hogy megvédjék a kelet-közép-európai szigetet, „azt a legutolsó végvárat, amely Pozsonytól Belgrádig még mindig ellenáll, még ellen tud tartani a woke ostromának”. „Amely meg tud és meg is akar maradni a régi Európának: sokszínűnek, de a nemzeti identitásaira büszkének, nyitottnak és toleránsnak, de a biológia és a józanész törvényeit tisztelőnek, más vallásokkal és kultúrákkal szemben türelmesnek, de a keresztény örökségéhez makacsul ragaszkodónak, végül, de távolról sem utolsó sorban, a rendet őrzőnek (…), de rendíthetetlenül békepártinak” – hangsúlyozta.
    A tárcavezető szerint Európa számára a nagy visszatérés, a megmaradás és gyarapodás útja a nemzet, a kereszténység és a béke.
    Az építési és közlekedési miniszter kiemelte, Szerbia és Magyarország ellenségekből váltak barátokká, ez pedig tanulságul szolgálhat más államok számára is.
    „Mi olyan Európában hiszünk, ahol a határok nem elválasztanak, hanem megvédenek bennünket” – emelte ki.

  2025.08.17.
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.