Most, hogy az ukrajnai háború befejezéséről szóló lehetséges megállapodások képezik a nemzetközi közbeszéd tárgyát, a vita főleg az ország keleti területeinek egy olyan régiójára összpontosult, amely régóta Oroszország céljainak középpontjában áll – írja a CNN. Az amerikai hírtelevízió híroldala hosszabb írásban foglalkozik a Donyec-medence történetével és a terület hovatartozása körüli vitákkal, konfliktusokkal.

A várövezet birtokában

    Az ukrán Donyeck és Luhanszk régiók – együttesen Donyec-medence néven ismertek – a Szovjetunió korszakában erőművek, szénbányák és acélipari üzemek által fémjelzett terület volt. Ám a Donyec-medence régiója gazdag mezőgazdasági területtel, fontos folyókkal és az Azovi-tenger partvidékével is rendelkezik – jegyzi meg a CNN.
    Bár arra még a Biden-érában a háborús törekvéseket elvakultan támogató CNN újságírója sem lát esélyt, hogy Ukrajna sokat visszaszerezzen abból, amit már elvesztett, hiszen orosz ellenőrzés alá került Luhanszk szinte teljes területe és Donyeck több mint 70 százaléka. A cikk kiemeli: ettől még Kijev továbbra is birtokolja az ipari városok, vasutak és utak „várövezetét”, amely jelentős akadályt jelent Putyin erői számára.
    A Szlovjanszk, Kramatorszk és Konsztantyinovka által fémjelzett területek ugyanis változatlanul Kijev kezén vannak.

Orosz előretörés

    „Történelmileg a Donyec-medence volt Ukrajna oroszok lakta része, ahol jelentős kisebbséget alkottak az oroszul beszélők” – írja a CNN, melynek munkatársa felidézi: tíz éve a térségben tett utazásai során egyértelműen érezhető volt a helyi lakosság egy részének ellenszenve a kijevi kormány iránt. Oroszbarát milíciák, közöttük olyan alakulatok, amelyek jól felszerelt tankokkal bukkantak fel a régióban, gyorsan elfoglalták Luhanszk és Donyeck városait az akkor még rosszul felkészült és motivált ukrán hadseregtől – tette hozzá.
    Donbasz az a terület, ahol Oroszország idén a legnagyobb harctéri előrenyomulásait hajtotta végre – írja a CNN, hozzátéve: legalább másfél millió ukrán hagyta el Donbaszt 2014 óta. Az amerikai hírtelevízió úgy fogalmaz: „Több, mint hárommillió ukrán él orosz megszállás alatt.” Moszkva több százezer lakosnak biztosított orosz állampolgárságot a Donbasz területén.
    A háború kezdetén ismerte el Putyin Oroszországa Luhanszkot és Donyecket független államokként, majd annektálta e területeket Zaporizzsja és Herszon régiókkal együtt, bár e két utóbbi területet Moszkvának csak részlegesen sikerült elfoglalnia – olvasható a hírtelevízió honlapján.

Kritikus földfémek: a rejtett érték

    A CNN meg sem említi összeállításában, hogy Ukrajna területén több mint 20 kritikus fontosságú ásvány és ritkaföldfém található, s ezek közül számos lelőhely éppen a luhanszki és a donyecki régiókban található. Például Luhanszkban húzódnak meg Európa legnagyobb lítiumlelőhelyei.
    Becslések szerint Ukrajna körülbelül 5,4 milliárd köbméter földgáztartalékkal rendelkezik, beleértve a több mint 400 millió tonna gázkondenzátumot. Három ukrán régió tartalmaz szénhidrogénforrásokat, s ezek egyike a Donyec-medence, a másik Krím régió – talán nem a véletlen műve, hogy e területek hovatartozása számít a háború egyik kulcskérdésének.

Hallgatnak Hunter Bidenről

    A hírtelevízió, mely kimerítően tárgyalja, hogy Oroszország miképpen igyekszik, hogy bekebelezhesse ezeket a területeket, szintén nem tér ki arra, hogy az a Burisma nevű ukrán cég, amelynek igazgatótanácsában korábban Joe Biden, az előző amerikai elnök fia, Hunter Biden is ott ücsörgött, összesen 35 gáztermelési engedéllyel rendelkezett Ukrajnában, s így a Dnyeper mentén és a Donyec-medencében is.
    (Hunter Biden egyébként 2014 és 2019 között több mint ötmillió dollárt kapott a Burismától.)
    2019-ben a Burisma egy cseppfolyósított kőolajgázt (LPG) előállító üzem építését tervezte Harkivban, évi 50 ezer tonna kapacitással. Ismert: Hunter Biden még a Burisma zűrös ügyeiben, a súlyos sikkasztások és törvénytelenségek okán nyomozó ukrán főügyész, Viktor Sokin menesztését is elérte.
    Az ügy annak idején rávilágított, miképpen hálózzák be az amerikai érdekeltségek többek között a Donbasz régióját is.
    Jelzésértékű, hogy első körben az amerikai és az orosz elnök ült le tárgyalni, s megbeszéléseik érinthették e sokat szenvedett, ám rendkívül gazdag vidék sorsát is: a tárgyalások puszta ténye is rávilágított, melyik az a két szereplő, aki pontot tehet e hosszú, véres fejezet, az ásványkincsekben rendkívül gazdag terület felosztásáért folyó háború végére.

  2025.08.19.
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.