Büszkeségtől eltelve számolt be a Politico, Brüsszel „házi lapja” arról, hogy a belga rendőrség a kedd esti őrizetbe vétel után „szerda reggel szabadon engedte Federica Mogherini volt uniós diplomatát” (a lap nyilván nem értesült arról az elmúlt esztendőkben, hogy az olasz szocialista politikus, Mogherini nem holmi egyszerű „uniós diplomata” volt, hanem az Európai Bizottság volt alelnöke, az EU volt külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, és úgymond Európa arca a Juncker-bizottságban) és Stefano Sanninót, aki a Politico szerint „volt külügyi főnök” (a valóságban: magas rangú európai bizottsági tisztviselő és az Európai Külügyi Szolgálat korábbi főtitkára), miután csalás gyanújával kihallgatták őket.
    Szintén kihallgatták a belga Cesare Zegrettit, a bruge-i Európa Kollégium képzési irodájának társigazgatóját is, ám erről, mint mellékes tényről, nem értesülhettek a lap olvasói szerdán, amikor már az ügyészségi vádemelés is megtörtént a három, valószínűleg enyveskezű EU-potentát ellen.
    „Csalás gyanújával hallgatták ki őket” – hangsúlyozza a Politico, mely éppen csak utal rá: felmerült, az érintettek manipulálták-e az EU Diplomáciai Akadémiájának otthont adó közbeszerzési pályázatot az Európa Kollégium javára.
    A Föld túlfelén fekvő államok kisebb korrupciós ügyeiből többoldalas cikkeket, hosszas tényfeltáró anyagokat kerítő Politico pár soros cikkében hangsúlyozza: „A vádak nem bizonyítottak, és Mogherinit, Sanninót és a többi őrizetbe vett személyt ártatlannak vélelmezik, amíg a bíróság bűnösnek nem nyilvánítja őket.”
    Az Európai Uniót ismét alapjaiban megrázó, Ursula von der Leyen uniós bizottsági elnök székét is veszélyeztető gigabotrány elkenését még ügyesebben keni el a spanyol vezető baloldali lap. Az El País a történtekről szóló cikk alcímében így mennydörög: „Az ultrajobboldali erők és a Kreml fegyverként használják az európai projekt ellen az európai diplomácia volt vezetőjének és egy másik magas rangú EU-tisztviselőnek a letartóztatását és kihallgatását.” Hogy mégis, mi történt, azt a lap csak ezután kezdi ismertetni.
    Az olvasó tehát, aki az ügy kapcsán rosszra gondol, a Kreml embere.
    Mindeközben – talán későn ismervén meg az El País eligazítását – közbeszerzési csalás és korrupció, összeférhetetlenség és hivatali titoktartás megsértésének gyanújával vádat emelt Federica Mogherini, az Európai Unió korábbi külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, illetve Stefano Sannino európai bizottsági tisztviselő és Cesare Zegretti, a bruge-i Európa Kollégium társigazgatója ellen az Európai Ügyészség (EPPO) szerdán.
    A nyomozás a részrehajlás és a tisztességtelen verseny gyanújával folyt: úgy tűnik, hogy az EKSZ nem minden befolyás nélkül ítélt meg támogatásokat a tekintélyes Európa Kollégium számára.
    Az Európa Kollégium posztgraduális európai tanulmányok intézete, amelynek három campusa van: egy belgiumi Bruge-ben, a másik kettő a lengyel és az albán fővárosban, Varsóban és Tiranában található. A gyanú szerint törvénytelenül megtámogatott projekt egy kilenc hónapos képzési program volt, amelyet leendő európai diplomaták számára tartottak.
    Ez ügyben folyt razzia kedden az EKSZ-nél és a bruge-i Európa Kollégium több épületében, az uniós források felhasználásával kapcsolatos lehetséges csalások kivizsgálásának részeként – idézi a Le Figaro az Európai Ügyészséget.
    A feltételezett bűncselekmények a 2021-2022-es időszakra nyúlnak vissza. A lehetséges vádak között ezért, az ügy környezete okán szerepel a „közbeszerzési szerződések odaítélése során elkövetett csalás, korrupció, összeférhetetlenség és a hivatali titoktartás megsértése” az Európai Ügyészség szerint.
Egy uniós tisztviselő megerősítette az AFP-nek, hogy a brüsszeli diplomáciai szolgálat volt a rendőrségi művelet egyik célpontja, „korábbi ciklusokra visszanyúló tevékenységek” miatt, melyek még abban az időszakban zajlottak, mielőtt Kaja Kallas 2024 végén átvette a külügyi főképviselői hivatalt.
    Mogherini 2020-ban lett az EU által finanszírozott Európa Kollégium rektora. A Le Figaro emlékeztet: „Posztjának elnyerése vitatott választás volt néhány korábbi öregdiák számára, akik azt állították, hogy Mogherininek nincsenek tudományos képesítései vagy tapasztalata egy összetett akadémiai struktúra vezetésében.”
    Úgy tűnik, a „képesítés nélküli rektor” tudományos téren szerzett erényei helyett inkább azokat az erényeit igyekezett csillogtatni, melyeket a Juncker-bizottság sok mindenre rálátó második embereként szerezhetett.
    A Juncker-féle Európai Bizottság alatt „az európai diplomácia arca” volt, így emlegették – idézi fel most a belga Le Soir és az Euractiv is.
    Jean-Claude Juncker 2014–2019-ig ült (rossz nyelvek szerint inkább dülöngélt) az EU élén; elnöksége alatt Juncker neve gyakorlatilag az „adóelkerülés” szó szinonimájává vált. A neve által fémjelzett Európai Bizottság már politikai testületként működött, s ezzel felborult az uniós intézmények közötti egyensúly.
    A korszakhoz kötődött többek között a LuxLeaks-botrány: egy 2014-es vizsgálat feltárta, hogy a luxemburgi kormány és a multinacionális vállalatok között több ezer bizalmas adómegállapítási megállapodás született, amelyek lehetővé tették számukra adókötelezettségeik jelentős csökkentését.
    Federica Mogherini volt Juncker időszakában Európa második embere, az Európai Bizottság alelnöke.
    Az EU számára kardinális ügyekben képviselte Brüsszelt: 2014-ben kinevezték főképviselővé, aki koordinálja a tagállamok külpolitikáját, vezeti az Európai Bizottság testületének üléseit, és elnököl az uniós Külügyek Tanácsában. Külpolitikai főképviselőként a nemzetközi körök meghatározó személyiségévé vált, és ismertsége egyre nőtt, miközben az EU-t képviselte az iráni nukleáris megállapodásról, az úgynevezett átfogó közös cselekvési tervről (JCPOA) szóló tárgyalásokon is.
    A politikus, aki az Olasz Kommunista Párt feloszlatása után csatlakozott a szocialistákhoz, tovább bővíti az Európai Uniót alapjaiban megrengető, korrupciós botrányaik által súlyosan kompromittálódott baloldali uniós politikusok listáját.
    Eva Kaili görög szocialista párti képviselő, az Európai Parlament (EP) volt alelnöke vezeti a mezőnyt, ő a négymillió eurós Katargate-ügy idején egy bőröndbe rejtett eurókötegekkel megspékelt botrányban vált „híressé”. Az ügyben érintett szocialista eszmetársak névsorát szinte lehetetlen volna felsorolni; érdemes talán kiemelni az olasz EP-politikus, a szocialista Antonia Panzeri, Marc Tarabella belga szocialista EP-képviselő vagy a szintén belga szocialista Maria Arena nevét.
    „Intézményeink hitelessége forog kockán” – fogalmazott a legújabb uniós korrupciós botrány kapcsán Manon Aubry, az Európai Parlament baloldali frakciójának társelnöke.
    Ha bebizonyosodnak ezek a vádak – írja a Politico – az a legnagyobb botrányt indítaná el Brüsszelben a Jacques Santer vezette Európai Bizottság 1999-es tömeges lemondása óta.
    (A Santer-féle Európai Bizottság pénzügyi visszaélések vádjai miatt távozott.) Még a brüsszeli bizottság irányában szélsőségesen elfogult Politico is arról ír: a csalásvizsgálat évtizedek óta a legnagyobb válságba taszíthatja az Ursula von der Leyen vezette EU-t.

  2025.12.03.
 

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.