© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam
© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam

 

NAPI PLUSZ  - HÍR-HALOMÉTEL, ITAL...  - KORZÓ    - FACEBOOK   - X 

 
Naptár
2025. Január
HKSCPSV
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
02
<<   >>
 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fontos
 

 https://twitter.com/CsitariPress

Blog

https://hu.euronews.com/ 

IMPRESSZUM
 

 

 

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

 

 Klikk a Képre!

 

 

Gazdaság és Közélet 2006-2025

 
Forgalom
Indulás: 2006-09-02
 
Gazdaság és Közélet - nyomtatott
Gazdaság és Közélet - nyomtatott : Takács János: Felelősséggel tartozunk embertársaink és természeti környezetünk iránt egyaránt

Takács János: Felelősséggel tartozunk embertársaink és természeti környezetünk iránt egyaránt

Napjaink gazdaságára a kemény, olykor durva piaci verseny a jellemző, a mindennapi küzdelem a „talpon maradásért”. Rohanunk a befektetők és vevők után, küzdünk a hatóságokkal és a bürokráciával. Ebben a felgyorsult világban sem szabad azonban megfeledkeznünk környezetünkről, felelősséggel tartozunk embertársaink és természeti környezetünk iránt egyaránt – vallja Takács János. Ezt a filozófiát követik az Electrolux leányvállalatok is, amelyekből nyolc közép-kelet európai országban működő cég irányításáért ő a felelős.

 

A 47 éves üzletember útja Nagyszebenben indult, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Közgazdaságtudományi karán szerezte első diplomáját. Pályáját a folyamatos tanulás és képzés jellemzi, lehet, hogy ez a siker egyik titka? Véleménye szerint a siker nem az egyszeri kirobbanó teljesítmények, hanem a szürke mindennapok folyamatos, kitartó munkájának eredménye, amelyhez persze elengedhetetlen egy jó „csapat”.

Szereti a kihívásokat, veszélyes helyzeteket nemcsak munkájában, de a számára kikapcsolódást, fizikai és szellemi feltöltődést jelentő sportban is. Díjugrató lovasként, aktív sportolóként a verseny a vérében van, az akadálypályán épp úgy, mint az üzleti életben. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a sport fegyelmezettségre, kitartásra, türelemre tanít, amely tulajdonságok vezetőként is elengedhetetlenek.

Úgy gondolja, amikor egy ember a karrierje során eljut oda, hogy több ezer embert irányíthat, akkor felelősségérzetének a társadalmi szerepvállalásban is meg kell nyilvánulnia. Ezért szívesen áldoz szabad idejéből szövetségek, szervezetek, kamarák munkájának segítésére. Ezek közül kettőt emelt ki, a Magyarországi Svéd Kereskedelmi Kamarát, amelynek 2004 óta elnöke, valamint a Magyar Európai Üzleti Tanácsot (HEBC), ahol 2006-ban választották elnökké. Azt a társadalomépítő munkát, amelyet a Magyar Európai Üzleti Tanácsban – 15 további európai multinacionális vállalat magyarországi legfelső vezetőjével közösen végeznek –, kiemelten fontosnak tart. Az HEBC vállalatok ugyanis a magyar gazdaság jelentős befektetői, 2006. évi összesített nettó árbevételük 5 ezer 150 milliárd forint, alkalmazottaik száma 28 ezer 838 fő volt. A tagok súlyukkal, az európai gazdasági életben betöltött szerepükkel és hírnevükkel aktívan hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy Magyarországról hiteles kép alakuljon a világban. Az HEBC tagok nem lobbiznak a vállalatok egyéni üzleti érdekeiért, hanem azokra a kulcskérdésekre irányítják a hazai és európai politikai és gazdasági döntéshozók figyelmét, amelyek az ország versenyképességét hosszú távon a leginkább befolyásolják. Továbbá hozzájárulnak Magyarország sikeres európai integrációjához és az uniós tagságból fakadó előnyök minél teljesebb kihasználásához. Az HEBC rendszeresen éves jelentések formájában fogalmazza meg független véleményét. A jelentések külön értéke, hogy maguk az HEBC tagjai írják, saját üzleti tapasztalataik alapján. Minden mondat konszenzuson alapul, amelynek megteremtésében kiemelkedő szerepe van az elnöknek. Ha belegondolunk, hogy egy olyan csoportról van szó, ahol a tagvállalatok piaci szereplőként akár versenyhelyzetben is lehetnek egymással, megértjük a konszenzus létrejöttének jelentőségét, amely talán követendő példa lehet más, akár politikai szereplők számára is.

Takács János osztja az HEBC véleményét, miszerint az elmúlt csaknem két évtized jelentős fejlődése ellenére Magyarország mára elvesztette azt a vezető szerepet, amelyet a ’90-es években betöltött a régióban. Annak érdekében, hogy helyreállítsa versenyképességét Európában és a világban, széles körű nemzeti konszenzuson nyugvó, hosszú távú nemzeti stratégiára, stabil jogi és gazdasági környezetre, kiszámíthatóságra és átláthatóságra van szükség. Az ország még mindig számos erősségére építhet: pl. a munkaerő minőségére, tudáskapacitására és egyedi földrajzi elhelyezkedésére. Takács János ajánlása és bíztatása szerint "ahogy ezer ember egy vállalatnál, úgy tízmillió ember is sikeres tud lenni egy országban, ha jól megfogalmazott célokért együttműködik."

 

Még nincs hozzászólás.
 

HIR-HALOM