A szervezők 240 tüntetést terveztek, az ügyvivő kormányzat 76 ezer rendőrt mozgósított az október 2-i sztrájknapra. Körülbelül 5000 rendvédelmi tisztet vezényeltek Párizsba, ahol a több tízezer ember vehetett részt a tüntetéseken.
    A hatóságok országosan mintegy 300–350 ezer demonstrálóra – köztük 20–40 ezer párizsira – számítanak.
    Ez a részvételi arány csökkenését jelenti az országos tiltakozási hullám első, szeptember 18-i tüntetés óta, amelyen a hatóságok szerint 500 ezer, a CGT szakszervezet becslései alapján viszont több mint egymillió fő vett részt.
    Míg a szakszervezetek megmozdulásainak legfőbb célja, hogy fenntartsák a nyomást a tervezett megszorítások okán Sébastien Lecornu kormányfőre, akit szeptember 9-én nevezett ki Emmanuel Macron köztársasági elnök. Csakhogy az érdekvédő szervezetek egy politikai vákuum kellős közepén igyekeztek követeléseiknek érvényt szerezni csütörtökön: Franciaországnak nemhogy költségvetése, de – pillanatnyilag – kormánya sincsen.
    Bár Sébastien Lecornu október 1-jére ígért kormányalakítást, ez végül nem történt meg. Ugyanakkor Midilibre szerint elképzelhető, hogy hamarosan megtörténik a Lecornu-kabinet kinevezése, hiszen „Emmanuel Macron aznap visszatér Dániából, szóval miért ne? Bár a dátum még nem végleges, a nevek már keringenek”.
    A Le Parisien információi szerint az új kormányzat összetételében nem sokban különbözne a saját maga ellen kért bizalmi szavazáson megbukott Francois Bayrou kormányától. Bayrou egy olyan költségvetési tervezetet nyújtott be, amely 44 milliárd eurós „megtakarítást” tartalmazott. A bukott kormányfő ehhez a tervezethez kért bizalmat a nemzetgyűléstől, amely leszavazta ugyan a miniszterelnököt – ám a benyújtott tervezetet azóta sem vonták vissza.
    Miközben rohan az idő, és Franciaország második esztendeje sodródik a parlament által elfogadott költségvetés nélkül – a 2025-ös, decemberben benyújtott törvényt csak rendkívüli intézkedésként, az ország működőképességének fenntartása okán sikerült elfogadtatni – a növekvő anyagi terhek a lakosság egyre szélesebb rétegeinek megélhetését veszélyeztetik.
    Vincent Vitrac, a CFDT szakszervezet provence-i fémipari szervezetének főtitkára a BFMTV-nek az október 2-i, marseille-i felvonulás előkészületei során úgy fogalmazott: „Ez az infláció már meghaladja a képességeinket!
    Fenn akarjuk tartani a nyomást, és azt szeretnénk, hogy Sébastien Lecornu meghallgasson minket.”
    Sophie Binet, a CGT főtitkára a BFMTV-nek nyilatkozva elítélte a „munkások háta mögött megkötött politikai alkukat”. Rámutatott: „A szakszervezetek eredetileg azért hirdettek országos megmozdulást, hogy tiltakozzanak a még az előző kormányfő, Francois Bayrou által a nyáron bejelentett 44 milliárd eurós költségvetési megtakarítási terv ellen, amelyet egyelőre az új miniszterelnök – aki még mindig nem alakított kormányt – sem vetett el.”
    A CGT szintén az elmúlt hétvégén felhívta a figyelmet: „Miközben a vállalatok 230 milliárd dolláros állami támogatást kapnak, az ország dezindusztrializációja folytatódik, és a cégek továbbra is kihelyezik termelésüket; így tesz például a Renault, amely bezárja gyártósorait Franciaországban, vagy a Valéo autóipari beszállító, amely évente több millió dolláros állami támogatást kap olyan termékek fejlesztésére, amelyek gyártását Törökországba helyezi át, és bejelentette 900 munkahely megszüntetését Franciaországban.”
    A sztrájk miatt a Franciaországba látogatók fennakadásokat tapasztalhattak a közlekedésben: leállt többek között a TGV nagysebességű vasúti rendszer, számos metró- és elővárosi vasútállomás is zárva maradt csütörtök délelőtt.

  2025.10.03.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés