| Napi Plusz : JAPÁN IS ELUTASÍTOTTA URSULA VON DER LEYENT, NEM ADJÁK A BEFAGYASZTOTT OROSZ VAGYONT UKRAJNÁNAK |
JAPÁN IS ELUTASÍTOTTA URSULA VON DER LEYENT, NEM ADJÁK A BEFAGYASZTOTT OROSZ VAGYONT UKRAJNÁNAK

Brüsszel azt szeretné, ha nemzetközi partnerei követnék az Ukrajna védelmének finanszírozására kidolgozott stratégiáját. Japán azonban elutasította az Európai Unió javaslatát, amely arra kérte volna, hogy támogassa a befagyasztott orosz állami vagyon Ukrajna javára történő felhasználását. Ezzel a lépéssel Tokió lerombolta Brüsszel reményeit a kezdeményezés globális támogatására — írja a Zn.Ua a Politicora hivatkozva.
A G7-ek pénzügyminisztereinek hétfői találkozóján Japán világossá tette: nem tudja felhasználni az országában befagyasztott, mintegy harmincmilliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna hitelének biztosítására – közölte a Politiconak két, az egyeztetések részleteit ismerő európai diplomata.
Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy az uniós országok a december 18-i csúcstalálkozóig megállapodjanak az akár 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának mechanizmusáról.
A megegyezést azonban Belgium blokkolja, attól tartva, hogy ha Oroszország jogi úton próbálná visszaszerezni vagyonát, akkor éppen Belgiumra hárulna a teljes összeg megtérítése. Brüsszel egyik feltétele ezért az, hogy az Európai Unión kívüli G7-es országok is vegyenek részt a programban, akik szintén hitelt adhatnak Ukrajnának a saját területükön befagyasztott orosz vagyonból. A belga miniszterelnök, Bart De Wever szerint a szélesebb körű szövetségesi részvétel csökkentené annak kockázatát, hogy Oroszország kifejezetten Belgium ellen lépjen fel megtorlásként.
Az Egyesült Államok és Japán azonban elutasította az EU-s sémához való csatlakozást, így az Európai Unió egyedül maradt Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kezelésében. Az egyeztetésen az amerikai fél közölte: csökkenti Ukrajna támogatását, miután kifizették a G7-ek által 2024-ben jóváhagyott hitelcsomag utolsó részleteit — mondta a lapnak egy európai diplomata.
A találkozó után a G7-ek pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták: „továbbra is közösen dolgoznak egy széles körű finanszírozási opciókat felvonultató terv kidolgozásán Ukrajna támogatása érdekében, beleértve a joghatóságukban befagyasztott orosz állami vagyon teljes értékének esetleges felhasználását egészen addig, amíg Oroszország ki nem fizeti a jóvátételt”.
A dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy minden intézkedésnek „összhangban kell maradnia a nemzeti jogi keretekkel”.
A japán pénzügyminiszter, Satsuki Katayama a jogi korlátokra hivatkozva utasította el az orosz vagyon felhasználásának lehetőségét — közölte egy európai diplomata.
Több tisztviselő azonban megjegyezte: Japán álláspontja valójában az Egyesült Államok hozzáállásához igazodik, amely szintén nem kívánja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználását. Tokió ugyanis nem akar szembemenni kulcsfontosságú szövetségesének döntésével.
Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával tárgyalásokra kényszerítené Vlagyimir Putyint.
Ahelyett, hogy közvetlenül Ukrajnának utalnák át a pénzt, Washington azt javasolja: az orosz vagyon egy részét adják vissza Oroszországnak, a fennmaradó részt pedig fordítsák amerikai beruházások finanszírozására Ukrajnában.
Mindezek ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke továbbra is támogatja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználását. Úgy véli, „minél tovább folytatja Putyin a háborút, ontja a vért és rombolja Ukrajna infrastruktúráját, annál magasabb lesz az ára Oroszország számára”.
A történet következő fontos fejleménye várhatóan jövő pénteken következik be, amikor az uniós kezdeményezést támogató brit miniszterelnök, Keir Starmer megbeszélést folytat az ötletet ellenző Bart De Weverrel.
2025.12.09.
|