– Életünk egy izgalmas utazáshoz hasonlítható, amely sokszor ismeretlen tájakon vezet keresztül. Nekünk embereknek ilyenkor különböző elméletek, cselekvési minták nyújtanak segítséget a tájékozódásban. Időről-időre akadályok - betegség, szerencsétlenség, magány, veszteség - megállásra kényszerítenek minket. Utunk akkor válik a „hős utazásává”, amikor ezeket a kényszerű pihenőket arra használjuk fel, hogy körülnézzünk, s nem csak kívül, hanem a lelkünkben is – mondja dr. Peter Orban filozófus, pszichológus, családterapeuta.
– A pszichológia az egyik legfiatalabb tudomány, kétszáz éve sincs, hogy önállóvá vált. Gondoljon bele, milyen kevés ez az idő, az emberiség történetéhez képest – mondja Péter Orbán, aki Németországból érkezett Magyarországra, hiszen most jelent meg a tizenegyedik könyve. De itt tartózkodása alatt családfa felállításos tréninget is vezet.
– Lassan már húsz éve amolyan „utazó nagykövet” vagyok. Jó érzés itt lenni, szeretem, ha sokan hallgatnak. Ezt a bennem lévő Oroszlán–Nap minőség adja, így most ez az öröm, ami itt fogadott, ezt a részemet érinti igazán. Az élet szerepjáték, amelyben rejtett személyiségeink nyilvánulnak meg – mosolyog a sikeres terapeuta, aki néhány évig a frankfurti Goethe Egyetemen is tanított.
– Sikeres életet az ember akkor tud élni, ha tisztában van saját adottságaival, megismeri belső önvalóját. Mivel mi, emberek képekben gondolkozunk, és az érzések ösztönöznek bennünket, a jó terapeuta képes olyan képet láttatni a pácienssel, amely segíti továbbhaladni az életútján. Amíg a Goethe Egyetemen tanítottam, három – a főnökeim szerint kiváló - tankönyvet is írtam. Addig nem is volt baj, ameddig a negyedik könyvem meg nem jelent. Persze sejtettem, hogy kivívom munkaadóim nemtetszését az asztrológiáról szóló kötetemmel, amelyben a jungi archetípusokat a bolygók erőihez hasonlítom – meséli. – Az a professzor, aki eddig magasztalt, most a kollégáimnak azt mondta: „Ezzel a ragyogó képességű kollégával történt valami! Baj van a Peter Orbannal!” Eljöttem az egyetemről, elkezdtem a magánrendelést. Mit gondol, kik voltak az első betegeim? Igen, az egyetemi kollégáim - lelkészek és pszichoanalítikusok - jöttek terápiára, persze nagytitokban. Ők voltak az első klienseim.
Az ősi, Jung által archetípusnak nevezett, alapvető emberi karaktereknek megvan a maguk arculata, motivációja, energiája, cselekvési területe, sőt mindegyik saját tudattal rendelkezik. A legtöbbjük a legbelsőbb, legrejtettebb sötétkamránkban és titkos folyosóinkon, a lelkünk legmélyén tartózkodik. Bizonyos élethelyzetekben váratlanul megnyilvánulnak, s ilyenkor úgy tűnik, hogy „ez nem is én vagyok”. S bizony, bátorság kell ahhoz, hogy ezzel az énünkkel is szembe tudjunk nézni, és elfogadni magunkban – vélekedik Peter Orban, és felrajzolja a harmónia ősi, kínai szimbólumát, amely életünk kettősségét, a mindenben megnyilvánuló ellentétpárt mutatja.
– E jelben egységre talál a sötét és a világos, a férfi és a nő, a fent és a lent, vagyis a mindaz, amely létünk alapját jelenti – magyarázza.
A kettéosztott körbe ezután további körök kerülnek.
– Ezek a szüleinket jelölik, akik mi magunk vagyunk. Hozzánk tartoznak, ahogyan a lelkünkben élnek a szüleink szülei, azok testvérei és felmenői: nagynénik, nagybácsik, férjek, feleségek, élő és meg nem született gyermekeink, szeretőink, élők és holtak, a velük történt, és fel nem dolgozott tragédiákkal együtt. S nyugalomra csak akkor lelhetnek, ha hagyjuk őket élni, és megnyilvánulni – mondja az előadó, aki élete egy mélypontján találkozott az asztrológiával.
– A második feleségem minden előzmény nélkül, egyik napról a másikra elhagyott. Összeomlottam. Másfél évig ültem a mélységben, mígnem az egyik barátom kézen fogott, és elvitt ahhoz az emberhez, aki mint pszichiáter, szintén nem illett bele a tudományos világba. Thorwald Detlefsennek hívják. Új világ tárult fel számomra. Erőre kaptam, szárnyaltam – no és tanultam. Azután megjelent a könyvem az asztrológiáról. És eljöttem az egyetemről, mert aki ilyen fura dolgokkal foglalkozik… - kacsint nevetve, majd folytatja:
– Készítettem egy „Symbolon” nevű kártyacsomagot, amelynek lapjai a tizenkét állatövi jegy archetípusait testesítik meg. A névvel azt is érzékeltetni akartam, hogy valamely kettétört dolog ismét eggyé szeretne válni. Ennek a segítségével betegeimet olyan eseményekre, vagy személyekre tudom emlékeztetni, amik, vagy akik évtizedek óta nem tudnak felszínre kerülni a lelkükben vagy a tudatos életükben. Ha a rend felborul, káosz keletkezik. Ez a család rendszerében is így működik, függetlenül attól, hogy tudomást veszünk-e róla, avagy sem. Ha az egyik fél egy kapcsolatban csak ad, a másik pedig csak elfogad, akkor ez a szövetség megbomlik. Egyedül a szülő-gyermek kapcsolatban nem érvényesül az adok-kapok szabálya, itt az önzetlen adás, és az önfeledt elfogadás állapota egészséges.
– Ön szerint mi a siker záloga?
- Az embert csak a test–lélek–szellem hármasságán keresztül szabad megközelíteni. Egyetlen valódi hibát követhetünk el az életben, ha nem fejlődünk azok a tapasztalatok által, amelyeken keresztülmegyünk. Életünk nehéz időszakait a fejlődés és a megújulás lehetőségévé kell tenni. Csak az képes hősként, sikeresen végigjárni életútját, aki nagy erőt kap őseitől – a láthatatlanból, amit ma tudományos megnevezéssel morfogenetikus mezőnek hívunk. Itt egyszerre létezik a múlt, a jelen, a jövő. Nincs két egyforma ember, és mindenki a többi ember tükörképe. Csak az a kérdés, képesek vagyunk-e meglátni a másikban saját magunkat. A terápiát irányító pszichológus önmagáról is egyre többet tud meg, miközben mások lelkében igyekszik rendet teremteni. Majd huncut mosollyal hozzáteszi:
- Ne feledjük, hogy az ősök és a gyökerek ismerete nélkül nem tudunk önfeledten, boldogan repülni, és sikeres életet élni.
Déri Zsuzsánna