Magyarország 21 helyet előrelépve a 45. helyen szerepel a Világbank üzleti környezetet vizsgáló Doing Business ranglistáján. A jelentés Magyarországot a kelet-európai és közép-ázsiai régió „top reformerei” közé sorolja. Magyarország – az előző évi rangsorral összehasonlítva – megelőzte a régió országai közül Csehországot, Szlovéniát, Bulgáriát és Romániát (Lengyelországnál már a korábbi években is kedvezőbb minősítést kapott).
Kóka János elmondta: a jelentés alapján látható, hogy Magyarország jó irányba indult, az üzleti környezet kedvezően változott, indokolt volt a bürokratikus szabályok lebontását a gazdaságpolitika fő célkitűzései közé sorolni. Az "Üzletre hangolva" programról szólva hangsúlyozta: a cél az, hogy évente mintegy 100 milliárd forinttal csökkenjenek a vállalkozások adminisztrációs terhei. A jelentősebb eredmények közé sorolta az elmúlt évben egyszerűbbé, gyorsabbá váló cégalapítást, az elektronikus adó-ügyintézést, és megemlítette az egyablakos vámügyintézést és az elektronikus fizetést célzó fejlesztéseket.
Kiemelt reformintézkedések az előző Doing Business óta a felmérés szerint: A Doing Business 2008 a vállalati működés három területén (cégalapítás, tulajdonjog-nyilvántartás, vállalkozás megszüntetése) azonosít jelentős pozitív reformintézkedéseket („major reform”), egy területen (adózás) pedig az üzleti környezet szempontjából negatív hatású intézkedéseket emel ki:
- A cégalapítás területén a felmérés készítői kiemelik, hogy az új (2006. július 1.-jén hatályba lépett) társasági törvény rendelkezései alapján jelentősen (38 napról 16 napra) csökkent a cégalapítás adminisztrációjának időigénye, s valamelyest a cégalapítás költségei is csökkentek.
- A tulajdonjog-nyilvántartás területén a felmérés azt emeli ki, hogy a tulajdonjog földhivatali bejegyzésének időigénye átlagosan 78 napról 63 napra esett vissza.
- A vállalkozás-megszüntetés területén a publikáció a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény módosítását említi, amely javította a hitelezők helyzetét.
- A negatív hatású intézkedések közül a felmérés az adózás területét emeli ki, ahol a fiskális konszolidáció jegyében emelkedett a profitarányos teljes adókulcs.
A Doing Business rangsor tíz komponensét (alrangsorát) tekintve Magyarország pozíciója az engedélyezési eljárások esetében javult a legnagyobb mértékben, ahol az előző évi 143. helyről a 87. helyre lépett előre. Ugyancsak jelentős javulás történt a (kül)kereskedelem területén, itt Magyarország a 76. helyről a 45. helyre lépett előre. A cégalapítás területén (a fent már kiemelt reformintézkedések nyomán) szintén érdemi előrelépés következett be a 87. helyről a 67. helyre. További, kisebb mértékű pozitív változás történt a munkaerő-szabályozás, a befektetők védelme és a tulajdon-nyilvántartás területén. Negatív változás következett be ugyanakkor az adózás, a hitelhez jutás és a vállalkozás megszüntetése komponensben.
Az egyes komponenseket tekintve Magyarország hagyományosan az engedélyezési eljárások, a tulajdon-nyilvántartás, a befektetővédelem és az adózás területén teljesít gyengébben, míg a hitelhez jutás, a szerződések kikényszerítése és a vállalkozás megszüntetése komponensekben az átlagosnál lényegesen jobb Magyarország helyezése.
A Doing Business felmérés keretében a Világbank közel 180 országot értékel az üzleti környezet minősége szempontjából. Az értékelés kiterjed a tipikus vállalati működés minden lényeges területére (pl. cégalapítás, engedélyezi eljárások, munkaerő-szabályozás, hitelhez jutás stb.). Ennek alapján áll össze az értékelt országokat az üzleti környezet minősége („Ease of Doing Business”) szerint sorba rendező ranglista. A Doing Business felmérést a Világbank 2003 óta évente teszi közzé, de a publikációk csak 2005 óta tartalmazzák az egyes országok rangsorát.
A Doing Business rangsor élbolyában hagyományosan távol-keleti (Szingapúr, Hong Kong, Japán), angolszász (Új-Zéland, USA, Egyesült Királyság, Írország, Kanada, Ausztrália) és skandináv (Dánia, Norvégia, Svédország) országok találhatók. Az EU-országok közül (a már említett angolszász, illetve skandináv országokon kívül) viszonylag előkelő helyen állnak a balti államok, Németország és Hollandia, míg az európai lista hátsó részében jellemzően a mediterrán országok és a többi új tagállam találhatók.