A 457 méter hosszú alagút- és csatornahálózatot három szakaszban építették a Kr.e. 3. század végén, 2. század elején az esővíz tengerbe vezetésére az ókori szamniták, akik a rómaiak előtt éltek ott. Majd a Kr.e. első században a rómaiak híres mérnöki tudásukkal korszerűsítették a rendszert, amely még ma is tökéletes állapotban van.
    Az alagútrendszerben talált leletek szerint a csatornahálózat utolsó szakaszát évekkel a Vezúv 79-ben történt végzetes kitörése előtt építették. A vulkánkitörés okozta a város pusztulását.
    Több tudóscsoport mérte fel 2018 óta az állapotát, hogy megállapítsák, képes-e még az esővíz elvezetésére és helyreállításának tervét azóta elfogadták.
    A csatornarendszer a pompeji Fórumtól vezet a Via Marina alatt a császári villáig.
    Massimo Osanna, a Pompeji Régészeti park vezetője a The Times című brit napilapnak elmondta, hogy "a csatornanyílások ugyan eltömődtek, de el fogjuk kezdeni használni a rendszert, mert a hirtelen lehulló sok csapadék problémát okoz".
    Az alagutak feltárásának programja része a régészeti parkban folyó munkálatoknak, amelyek célja, hogy szélesítsük a lelőhely alapos megismerését, ami létfontosságú a megőrzés érdekében tett mindenféle beavatkozáshoz - tette hozzá az igazgató.

  2020.02.10.