Donald Trump visszatérése az amerikai politikai porondra nem csupán az Egyesült Államokban vetett nagy hullámokat, hanem olyan gazdasági viharokat is gerjesztett, amelyek messze kihatnak az óceánok túlsó felére is. Az Egyesült Államok volt és jelenlegi elnöke újabb vámcsapásokkal sújtotta az Európai Uniót, miközben Brüsszel még mindig éppen csak az első pofonokból próbál talpra állni.
    Az elmúlt hónapban három egymást követő vámbejelentés érkezett Washingtonból, legutóbb egy 20 százalékos vám az EU szinte minden exporttermékére. Mindez kiegészíti a már érvényben lévő 25 százalékos ágazati vámokat, amelyek az acélra, alumíniumra és a gépjárművekre vonatkoznak. Az Európai Bizottság eddig mindössze 26 milliárd eurónyi amerikai termék megvámolását helyezte kilátásba válaszként – ez elenyésző a több mint 350 millió eurós uniós árucsoporttal szemben, amit már most érintenek az amerikai intézkedések.
    A tagállamok közötti egység hiánya tovább nehezíti a válaszlépések összehangolását.
    Franciaország, Olaszország és Írország például azt szeretné, ha a bourbon whisky lekerülne a megtorló vámlistáról, mivel attól tartanak, Trump viszonzásul 200 százalékos adóval sújtaná az európai borokat és szeszes italokat.
    Antonio Tajani, Olaszország külügyminisztere szerint ez öngól lenne: „Sokkal több alkoholt exportálunk az USA-ba, mint amennyit importálunk – ez egy önsorsrontó szankció lenne.”
    Tajani a Ducati és a Moto Guzzi motorok, valamint ékszerek és drágakövek védelmét is sürgette, és inkább a vámok kölcsönös eltörlését preferálná egy átfogó egyezmény formájában. A brüsszeli tárgyalások azonban eddig vajmi kevés előrelépést hoztak. Egy uniós diplomata szerint az amerikai kereskedelmi miniszter, Howard Lutnick, akivel az EU képviselői egyeztetnek, nem bír tényleges befolyással.
    „Úgy tűnik, Peter Navarro a vámstratégiák igazi megalkotója – de ő nem tárgyalófél” – osztotta meg egy uniós diplomata.
    Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön úgy fogalmazott, hogy az EU készen áll a válaszcsapásra, ugyanakkor nyitott a tárgyalásokra is, ha Washington hajlandó enyhíteni saját, nem vám jellegű korlátozásain. Brüsszel csak akkor hajlandó tárgyalni, ha az alku nem egyoldalú.
A válaszlépések módosított listáját hétfőn küldik meg a tagállamoknak, a szavazás pedig jövő héten várható. A döntés április 15-én lépne hatályba, és egy hónap múlva válna alkalmazhatóvá. Eközben az uniós ipar is megérzi a feszültség hatását. Azonnal megnőtt a légi árufuvarozás költsége az Egyesült Államokba, mivel a vállalatok igyekeznek még a tarifák előtt átküldeni termékeiket.
    Mindeközben Brüsszel egy másik, belső fronton is küzdelmet vív a magyar vétópolitikával szemben. Antti Hakkanen finn védelmi miniszter a Financial Timesnak adott interjúban sürgette az Európai Bizottságot, hogy találjon jogilag innovatív megoldásokat Magyarország megkerülésére az Ukrajnának nyújtott támogatás ügyében.
    Magyarország az utóbbi időben egyre jobban ellenzi az Oroszország elleni szankciókat, sőt, megvétózott több Ukrajnának szánt katonai támogatási csomagot is. Júliusban veszélybe kerülhet 190 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyon európai felügyelete is, ha Budapest nem járul hozzá a szankciók meghosszabbításához.
    „Minden EU-tagállam külön is lépéseket tesz Ukrajna támogatására – ez biztató. De Magyarország problémát jelent. A bizottság jogászai már sokszor bizonyították leleményességüket, most ismét szükség van rájuk” – mondta Hakkanen.
    Az Európai Unió attól tart, hogy egy előnytelen béke következtében túl hamar feloldhatják a szankciókat, és Oroszország ismét jelentős energiabevételekhez juthat, ami gyorsíthatja fegyverkezését – ez pedig egész Európát fenyegeti.
    Az unió tehát két frontról vívja gazdasági háborúját. Kívül Trump vámtarifáit kell legyőznie, belülről pedig Magyarországot akarja megtörni. A tét nem kisebb, mint Európa gazdasági jövőjének sorsa.

  2025.04.04.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés