A tisztes ipar megtartásának és fejlesztésének lehetőségei

Mint minden évben most is lehetőséget adunk arra, hogy a családi, mikro és kisvállalkozások szempontjából összegezni lehessen az eddig elért eredményeket és elemezni a meglévő problémákat – mondta a többi között Szűcs György. Különös figyelmet kell fordítanunk a foglalkoztatási pozíciók megőrzésére és bővítésére, a versenyképesség megőrzésére, a megfelelő szakmai képzettség megszerzésének lehetőségére, valamint a kistérségi és regionális fejlesztésekbe való bekapcsolódásra.

A magyar családi-, mikro- és kisvállalkozásoknak az európai uniós csatlakozást követően egyre erősebb versennyel kell megbirkózniuk. Mivel a foglalkoztatásban, a termelésben és a szolgáltatásokban a sok kisvállalkozás szerepe ma Magyarországon meghatározó, ezért nem mindegy az egész magyar gazdaság szempontjából sem, hogy miként alakul a sorsuk a jövőben.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége azzal tudja a magyar kézműipart a jövőben segíteni, ha egy hatékony szolgáltatási rendszert épít ki számukra. Teszi ezt az ország legtöbb pontján, a 260 ipartestületi hálózatán keresztül. Ezeknek a szolgáltatásoknak meghatározó eleme kell, hogy legyen a megfelelő szakképzési kínálat megismertetése, a szakképzések megszervezése, valamint tanácsadási rendszer működtetése. Ezeknek részletesen foglalkozniuk kell a projekt lehetőségektől kezdve a munkavédelmi, környezetvédelmi, minősítési, technológiai megújítási, hitel- és garanciabiztosítási kérdéseken át minden, a vállalkozások működtetését befolyásoló témával.

Bihall Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke hozzászólásában beszámolt arról, hogy az IPOSZ elnökségével közösen, folyamatosan tárgyalnak a kormányzati szervekkel, minisztériumokkal sok különböző témában. Mint ahogy a képzés területén, ahol a hatékonyság javítására kell keresni a lehetőséget. A kamara folytatni kívánja a legfontosabb szakmák kiválasztását, azokat szeretnénk megtalálni – mondta az alelnök – amelyek úgy a gazdaság, mint az iparosság számára egyaránt fontosak. Be szeretnénk vonni a gazdaság pénzügyi támogatását a szakmák által szervezett, és mesterek által felügyelt területi szakmai vetélkedőkhöz. Tárgyalunk a minisztériumokkal a mesterszakmai képzésről, valamint a mester fogalmának a gazdaságba való beillesztéséről. Több évre előre meg kell tudnunk mondani azokat a szakmai tendenciákat, amelyek alapján meghatározható milyen szakmunkásokra van szüksége a gazdaságnak. A jó munkaerőt, pedig nem lehet minimálbéren foglalkoztatni. A hiányszakmákban ugyanis már ma is magasabb a szakmunkások bére, mint a kezdő diplomásoké. Be kell fejezni tehát, a képzési vitákat, és végre el kell kezdeni a szakképzést. Ennek fejlesztéséhez vonható forrásokra elindult egy folyamat, amit végre eredményesen le kell zárni. Az ezekkel kapcsolatos a kormányzattal folytatott tárgyalásokat az IPOSZ vezetőivel közösen, mielőbb szeretnénk sikerre vinni.

Kaufmanné Szirmai Katalin, a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal (MKEH) főigazgatója hozzászólásában kiemelte, hogy az IPOSZ vezetésével való kölcsönös jó kapcsolatra törekvés első lépésére mi sem jellemző jobban, mint az, hogy épp ma és épp itt, most kerül sor a MKEH – IPOSZ által megkötendő együttműködési megállapodás ünnepélyes aláírására is.

Az előadások és hozzászólások után Szűcs György kitüntetéseket adott át a Magyar Kézművesség Napja alkalmából.

-s. –d.