© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam
© A Gazdaság és Közélet online változata - XX. évfolyam

 

NAPI PLUSZ  - HÍR-HALOMÉTEL, ITAL...  - KORZÓ    - FACEBOOK   - X 

 
Naptár
2025. Április
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Fontos
 

 https://twitter.com/CsitariPress

Blog

https://hu.euronews.com/ 

IMPRESSZUM
 

 

 

 
Hírlevél
E-mail cím:

Feliratkozás
Leiratkozás
SúgóSúgó
 

 

 Klikk a Képre!

 

 

Gazdaság és Közélet 2006-2025

 
Forgalom
Indulás: 2006-09-02
 
KORZÓ
KORZÓ : NORVÉG FORRÁSA LEHETETT AGATHA CHRISTIE EGYIK LEGHÍRESEBB BŰNÜGYI REGÉNYÉNEK

NORVÉG FORRÁSA LEHETETT AGATHA CHRISTIE EGYIK LEGHÍRESEBB BŰNÜGYI REGÉNYÉNEK

Egy új bizonyíték szerint norvég forrása lehetett Agatha Christie egyik leghíresebb bűnügyi regényének, Az Ackroyd-gyilkosságnak, amely szokatlan megoldásával lepte meg az olvasókat. Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító szerint Christie egy ismert norvég írótól kölcsönözhette az ötletet. 


    A fordító rábukkant Stein Riverton Jernvorgnen (Vas szekér) című írásának első fordítására, amely egy angol magazinban jelent meg. Moffatt úgy véli, legalábbis elgondolkodtató, hogy Chrisie nem innen merítette-e az ötletet Az Ackroyd-gyilkosság történetéhez - olvasható a The Guardian című brit napilap honlapján.
    Christie könyve 1926-ban jelent meg, és rövid idő alatt a műfaj egyik klasszikusává vált. A történet váratlan fordulata, hogy kiderül, maga az elbeszélő a gyilkos. "Az Ackroyd-gyilkosság vitát váltott ki ezzel, de íróként hírnevet szerzett neki" - mondta James Prichard, Christie dédunokája, az Agatha Christie Ltd. elnöke. "Voltak, akik úgy gondolták, ez a megoldás nem fair, mivel a kriminek vannak szabályai" - fűzte hozzá.
    A norvég történet és a Christie-regény közötti hasonlóság nyomban feltűnt Moffattnak, amikor belefogott Riverton munkájának fordításába. A nyomtatásban először 1909-ben megjelent Jernvognent a Norvég Krimiszerzők Szövetsége a legjobb norvég bűnügyi regénynek választotta.
    A két írás közötti hasonlóságokat mindeddig merő véletlennek tartották, mivel Riverton regénye csak Az Ackroyd-gyilkosság kiadása után jelent meg Angliában, angolul 2005-ig nem is volt elérhető, Christie pedig nem tudott norvégul.
     Moffatt azonban felfedezte, hogy Riverton történetét leközölte egy brit krimimagazin, a Tip Top Stories of Adventure and Mystery. A magazin csak hat hónapig jelent meg 1923 és 1924 között, majd összeolvadt a Sovereign Magazinnal. Moffattnak a British Libraryben sikerült megtalálnia a magazin egy ritka példányát, amelyben Riverton történetének fordítása szerepelt. Moffatt szerint lehetséges, hogy Christie olvasta a történetet a magazinban.
    Christie korábban két forrást említett, amelyek inspirálták a regény megírásakor. Lord Louis Mountbatten nevét említette, valamint sógorának, James Wattsnak mondott köszönetet.
    Moffatt arra is rámutatott, hogy Christie írói álnevén, Mary Westmacottként 1926 januárjában maga is publikált egy elbeszélést a Sovereign Magazinban.
    Prichard szerint Christie-nek nem volt szüksége arra, hogy bárkihez ötletért forduljon. Másrészt - mint hozzátette - nem az ötlet miatt lesz jó egy könyv, hanem annak kibontása révén. "Lehet, hogy olvasta, mivel rengeteget olvasott, de az is lehet, hogy nem" - mondta.
    Christie regényét már megjelenését követően számos nyelvre lefordították. Magyarul először 1930-ban jelent meg. A bűnügyi regényből színdarab, rádiójáték és több film is készült, legutóbb a brit Poirot-tévésorozatban dolgozták fel David Suchet főszereplésével.

  2020.05.18.
 

 

 

HIR-HALOM