Peszkov megerősítette, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök, ahogy azt korábban maga is többször elmondta, kész Ukrajnával a kapcsolatfelvételre és tárgyalásokra, akárcsak Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel. Elmondta, hogy Putyin nem változtatta meg a szokásos napirendjét a brjanszki régió ellen keddre virradóra amerikai ATACMS rakétákkal végrehajtott támadás miatt.
    A Kreml szóvivője nem kívánta kommentálni a kijevi amerikai nagykövetségnek az ukrán főváros elleni rakétatámadás veszélyére való figyelmeztetését, és a kérdés megválaszolását az orosz védelmi tárca hatáskörébe utalta. A The Washington Post amerikai lapnak azzal az értesülésével kapcsolatban, amely szerint a távozó amerikai elnök, Joe Biden jóváhagyta, hogy az Egyesült Államok gyalogsági aknákat szállítson Ukrajnának, azt mondta: nem tudja, ez mennyiben felel meg a valóságnak.
    "De, ha egészében véve abból a tendenciából indulunk ki, amelyet a leköszönő amerikai kormányzat mutat: ők teljes mértékben elkötelezettek a háború folytatása mellett, és mindent megtesznek ennek érdekében a hátralévő idejükben" - mondta.
    Peszkov felhívta a figyelmet arra, hogy Ukrajna aláírta a gyalogsági aknák betiltásáról szóló ENSZ-egyezményt.
    Elmondta, hogy megtörtént az új washingtoni orosz nagykövet kijelölése, és hamarosan megtörténik a kinevezése is. Nem zárta ki, hogy az új misszióvezető nevét az év vége előtt nyilvánosságra hozhatják.
    Abszurdnak, nevetségesnek és alaptalannak nevezte azokat a vádakat, amelyek szerint Oroszország áll a Balti-tenger térségében bekövetkezett vezetékszakadások mögött. Az Északi Áramlat gázvezetékek felrobbantására utalva, azt mondta, hogy abban a régióban nem Oroszország, hanem Ukrajna folytat szabotőr és terrorista tevékenységet.
    Szergej Nariskin, az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) igazgatója a Nacionalnaja Oborona című magazinnak adott interjújában kilátásba helyezte, hogy Moszkva nem fogja megtorlatlanul hagyni egyes NATO-országok arra irányuló kísérleteit, hogy nagy hatótávolságú, precíziós fegyverekkel végrehajtott, az orosz területek mélységébe irányuló csapásokban vegyenek részt. Azt mondta, hogy a Nyugat katonai és politikai elitjében egyre inkább teret nyer a felismerés Oroszország szándékainak komolyságát és azt illetően, hogy nagyobb önmérsékletre van szükségük, "nehogy közvetlen katonai konfliktusba keveredjenek országunkkal, ami számukra katasztrofális következményekkel járhat".
    Nariskin meglátása szerint Moszkva nukleáris doktrínájának módosítása, a nukleáris fegyver bevetését indokló esetek felsorolásának bővítése "gyakorlatilag kizárja", hogy az orosz fegyveres erők vereséget szenvedjenek a harctéren. Hangot adott álláspontjának, miszerint egy eurázsiai biztonsági rendszer létrehozása a legértelmesebb kiút a nukleáris háború zsákutcájából, ahová szerinte az euroatlanti elitek tartanak.

  2024.11.20.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés