A kínai holdújév, másnéven tavaszünnep a kínaiak számára világszerte a családi összejövetelek, ünnepi hagyományok, bevásárlás, valamint a különféle kulturális és turisztikai tevékenységek legfontosabb időszaka. Az esemény ideje a hagyományos holdnaptárhoz igazodik, ezért minden évben más napra esik: idén január 29-én ünneplik nem csak a szárazföldi Kínában, hanem más ázsiai országokban is, például Vietnam, Szingapúr, Dél-Korea, Malajzia, Tajvan és Indonézia állampolgárai is megünneplik ezt a rendkívüli fesztivált.
    A világ legnagyobb mértékű utazási hullámaként már a fesztiválidőszakot megelőzően több százmillió ember kel útra, hogy visszatérjen szülővárosába.
    A közlekedési minisztérium becslése szerint idén mintegy 510 millió vonat- és 90 millió repülőútra számítanak, míg a teljes 40 napos, úgynevezett „csunjün” utazási hullám alatt rekordszámú, mintegy 9 milliárd, régiók közötti utazás várható.
    Az idei fesztiválhangulatot tovább fokozza, hogy tavaly decemberben az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) hivatalosan is elismerte és felvette a kínai tavaszfesztivált is az emberiség szellemi és kulturális örökségének reprezentatív listájára.
    A kínai újév bár a holdnaptár szerinti első hónap első napjára esik, az ünneplés már egy héttel korábban elkezdődik az úgynevezett „kis újévvel”, másnéven a „konyhaisten” fesztiváljával, mellyel a kínai konyhaistenre emlékeznek meg különféle szokásokkal. Az ünnepségsorozat a holnaptár szerinti első hónap tizenötödik napján ér véget a Lámpásfesztivállal.
    A kínaiak által közkedvelt és szerencsésnek tartott Sárkány éve után idén a Kígyó évét ünneplik majd, mely állatövi jegyet „kis sárkánynak” is nevezik. A hagyományos hiedelem szerint a kígyó a bölcsességet, az intuíciót és az alkalmazkodóképességet jelenti. A kígyó levedlett bőre sokszor sárkánybőrre asszociál a kínaiak körében, akik szerint ez a szerencsét és az újjászületést szimbolizálja.

  2025.01.29.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés