A példa nélküli lépés válaszként érkezett az ICC azon vizsgálatára, amely az amerikai csapatok afganisztáni állítólagos háborús bűncselekményeit, illetve az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu elleni elfogatóparancsot érinti. A szankciókkal sújtott bírák: Solomy Balungi Bossa (Uganda), Luz del Carmen Ibanez Carranza (Peru), Reine Adelaide Sophie Alapini Gansou (Benin) és Beti Hohler (Szlovénia).
    Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleményében úgy fogalmazott:
    „Nemzetközi Büntetőbíróság bíráiként ez a négy személy aktívan részt vett a NBB illegitim és alaptalan, Amerikát vagy közeli szövetségesünket, Izraelt célzó akcióiban”, majd hozzátette: „A NBB politizál, és hamisan állítja, hogy korlátlan mérlegelési jogkörrel rendelkezik az Egyesült Államok és szövetségeseink állampolgárainak kivizsgálása, vádemelése és büntetőeljárás alá vonása tekintetében. Ez a veszélyes állítás és a hatalommal való visszaélés sérti az Egyesült Államok és szövetségeseink, köztük Izrael szuverenitását és nemzetbiztonságát” – közölte a Jeruzsálem Post.
    Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, akivel szemben az ICC elfogatóparancsot adott ki, így reagált a szankciókra az X-en: „Köszönöm Trump elnök úrnak és Rubio külügyminiszter úrnak, hogy szankciókat vetettek ki a Nemzetközi Büntetőbíróság politizáló bírái ellen. Jogosan álltak ki Izrael, az Egyesült Államok és minden demokrácia azon joga mellett, hogy megvédjék magukat a kegyetlen terrortól”.
    Izrael ENSZ-nagykövete, Danny Danon is méltatta a döntést: „Mély hálámat fejezem ki Donald Trump elnöknek, Rubio külügyminiszternek és az egész amerikai kormányzatnak a Nemzetközi Büntetőbíróság politikai indíttatású intézkedéseivel szembeni rendíthetetlen támogatásukért. Határozott intézkedéseik megerősítik szövetségünk erejét és az egyetemes igazságszolgáltatás iránti közös elkötelezettségünket”.
    A Nemzetközi Büntetőbíróság közleményben ítélte el a szankciókat: „Elítéljük a ma bejelentett további szankciós intézkedéseket. Ezek az intézkedések egyértelműen kísérletet tesznek arra, hogy aláássák egy olyan nemzetközi igazságszolgáltatási intézmény függetlenségét, amely a világ minden tájáról származó 125 részes állam mandátuma alapján működik”.
    Az ICC szerint a szankciók célja, hogy megfélemlítsék a jogállamiságért dolgozókat:
    „Az elszámoltathatóságért küzdők célba vétele semmit sem tesz a konfliktusban csapdába esett civilek megsegítéséért. Csak azokat bátorítja fel, akik azt hiszik, hogy büntetlenül cselekedhetnek. Ezek a szankciók nemcsak a kijelölt személyekre vonatkoznak, hanem mindazokra is, akik támogatják a bíróságot, beleértve a részes államok állampolgárait és vállalati jogalanyait”.
    „A bíróság teljes mértékben támogatja személyzetét, és rendíthetetlenül folytatja munkáját, szigorúan a Római Statútummal, valamint a tisztességes és tisztességes eljárás elveivel összhangban, azzal a céllal, hogy igazságot szolgáltasson a háborús bűncselekmények, az emberiség elleni bűncselekmények, a népirtás és az agresszió bűncselekményének áldozatainak”.
    A szankciók alapján az érintett bírák amerikai vagyona befagyasztásra kerül, és tilos bármilyen pénzügyi tranzakciót folytatni velük az USA területén.
    Ezen kívül a szankciók azokat is érinthetik, akik kapcsolatba lépnek a bírósággal vagy annak munkáját támogatják. Donald Trump végrehajtási rendeletben rendelte el a szankciókat az ICC és az ügyészség ellen, válaszul arra, hogy a bíróság elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu és Yoav Gallant volt védelmi miniszter ellen.
    A bíróságon belül is feszültségek alakultak ki. Karim Khan, az ICC főügyésze, akit elsőként ért szankciós célzás, a közelmúltban szabadságra vonult, miután szexuális zaklatás vádjával vizsgálat indult ellene. A Wall Street Journal szerint a Netanjahu és Gallant elleni vádemelés is e vizsgálat árnyékában született.

  2025.06.06.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés