Klemencsics András, az FVM Erdészeti Főosztályának vezetője: - A faanyag felhasználása iránt Magyarországon is egyre inkább növekszik a kereslet. Ezt a folyamatot a már meglévő hat hazai biomassza erőmű is erősíti. A kereslet megugrása lemérhető az árakon is: az elmúlt öt évben kétszeresére drágult a tűzifa, s úgy tűnik, hosszú távon követi a kőolaj és a földgáz árát.
- Fenyegeti-e a túlhasználat a hazai erdőket?
- Magyarországon a fakitermelés szigorúan szabályozott az Erdőtörvény által. Évtizedek óta erdőgazdálkodási üzemtervek szabályozzák a kitermelhető fa mennyiségét, amelyet a hatóságok szigorúan betartatnak. Hosszú ideje körülbelül évi hétmillió köbméter kitermelhető fára állt be az ország, ettől a kötött mennyiségtől a továbbiakban sem szándékozunk eltérni. Az éves fanövekmény 11 és fél millió köbméter, amely meghaladja a hasznosítható fa mennyiségét. Emellett az üzemtervekben meghatározott famennyiség egészét sem termelik ki a gazdálkodók. Ennek az a fő oka, hogy a magánerdő gazdálkodásban van egy körülbelül 230 ezer hektáros erdőterület, amely nincs gazdálkodás alá vonva, mivel a tulajdonviszonyai tisztázatlanok. Másrészt pedig elég sok a gyenge termőhelyi adottságú erdő, melynek a hozama nem fedezi az erdő felújítását. Így a tulajdonosok gazdaságossági okokból nem hasznosítják ezeket az erdőket.
- Milyen tényezők befolyásolják a növekedést és milyen alternatívák vannak?
- A tűzifa áremelkedésének egyik oka a növekvő lakossági gázár. A kitermelt évi hétmillió köbméter fának a fele tűzifa minőségű, amelyből kétmilliót a lakosság használ fel. A többi, másfél millió köbméternyi fát a hat biomassza erőmű használja zöldáram termelésére. Az erőművek energiaigénye várhatóan növekedni fog, ugyanakkor új erőművek építése is a tervek között szerepel. Hogy a szükségletek növekedését fedezni tudják, úgynevezett fás szárú energetikai ültetvényeket hoznak létre a jövőben. A jogszabályalkotásban eldőlt, hogy ezek már nem erdős területek lesznek, hanem kizárólag mezőgazdasági ültetvények, melyekből a termelés során visszamaradt hulladék anyagokat használják fel.
Az Erdőtörvény hamarosan módosul, s ezek kikerülnek a törvény hatálya alól. Szabályozásukra egy FVM rendelet jelenik meg, amely az energiaültetvények telepítését, használatát, felszámolását és egyebeket rendezi. 2007-től a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalban lesz a helye ennek a feladatnak, az engedélyezési eljárások is ott történnek majd. Az erőművekhez közel lévő fa- és növénytermesztők részére külön támogatási rendszert is tervezünk bevezetni.
Dr. Führer Ernő főigazgató, Erdészeti Tudományos Intézet: - A fa a legősibb energiaforrás. Környezetvédelmi szempontból hatalmas előnyt jelent, hogy eltüzelésekor kevesebb szennyezőanyag kerül a levegőbe, mint a fosszilis energiahordozók elégetése során. A szén és a szénhidrogének feldolgozásakor, a talajban évmilliók alatt eltárolt szén-rezervoárok kerülnek ki szén-dioxid formájában a légkörbe. Ezzel szemben a fatüzelés során csak az a szén-dioxid mennyiség távozik a levegőbe, amelyet a fa életfolyamata során lekötött.
Azonos fűtőértékre számított hamutartalom az elégetett barnaszén esetében 12-15 százalékos, a lignit égésénél pedig ez az érték már 30-35 százalékos is lehet. A lágyszárú növények hamutartalma is több mint a tűzifáé. Az elégetett tölgy, bükk, akác és cser hamutartalma csak 0,5-0,8 százalékos. Meggyőződésem tehát, hogy napjainkban a fa - valamint az egyéb növényi tüzelőanyag - egyike a környezetbarát, megújítható energiaforrásoknak.
- A rohamosan növekvő tűzifa kereslet mellett, a fakitermelés mennyire egyeztethető össze a környezetkímélő, fenntartható erdőgazdálkodással?
- Tény, hogy jelentősen nő a fakereslet, ám ez korántsem vezet a meglévő erdők élőfakészletének csökkenéséhez és az erdőterület fogyásához. Magyarországon az erdők kitermelése, tekintettel az erdők védelmi rendeltetésére is, a lehetőségekhez képest nagyjából 75 százalékos mértékű. Tehát egy 20-25 százaléknyi szerves-anyag gyarapodás mindig az erdőkben marad. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy megközelítően csak annyi fát vágunk ki az erdőkből, amennyi újratermelődhet. Ez a fenntartható erdőgazdálkodás alapja.
Emellett évente körülbelül tizenötezer hektár új erdőt telepítünk, ami főképp annak köszönhető, hogy hazánkban sok a gazdaságtalan szántóföld. Ez az erdőterület-növekedés Európában kiemelkedően magas. Az erdőtelepítések eredményeképpen az első világháborút követően megmaradt 12 százalékos erdősültség mára eléri a 20 százalékot, idén novemberben telepítettük a 2 milliomodik hektár erdőt. Természetes, hogy nekünk erdészeknek is tiszteletben kell tartanunk az ökológia és az ökonómia egyensúlyát, emiatt bizonyos fafajoknál nem mellőzhetjük az olyan erdőművelési eljárásokat, mint például a tarvágás. A szakszerű erdőgazdálkodást össze kell hangolnunk a költséghatékonysággal és az ésszerű szervezéssel, de ez nem minden esetben könnyű feladat.
- Milyen további környezetbarát megoldásokat lát arra, hogy a növekvő fakeresletet kielégítsék?
- Az erdőtelepítéseknél előnyben kell részesíteni a gyorsan növő fafajokat, mint például az akácot és a nemes nyárfákat, főleg az energia hasznosítás céljából. A rövid vágásfordulóval kezelt energiaerdők a jelenleg felmerült társadalmi igényeket enyhíteni tudják, sőt az iparifa-felhasználást is szolgálhatják. Ezen túlmenően más művelési ághoz képest ezen erdők, vagy ültetvények a környezetbarát földhasznosítás körébe sorolhatók.
Kiss Gergely
A fosszilis energiahordozók áremelkedésével párhuzamosan, jelentősen megnőtt a kereslet a tűzifa és más növényi eredetű tüzelőanyagok iránt. A hazai erdőgazdálkodás tartja az ütemet a növekvő igényekkel. A szakértők szerint a kitermelés nem fenyegeti a környezeti értékeket.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
