Az autópálya-építéseket és más közlekedési infrastruktúra-fejlesztéseket állami beruházóként koordináló Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő (NIF) Zrt. a közelmúltban ezerfős, reprezentatív mintán végzett felmérést a magyarországi autópálya-építések megítéléséről. Az emberek többsége szerint drágán és lassan épülnek, de nemzetközi összehasonlításban is megfelelő minőségűek a magyar autópályák.
Reményik Kálmán, a NIF elnök-vezérigazgatója a közlekedési konferencián a közvélemény-kutatás főbb megállapításait ismertetve azt mondta: a 18 évnél idősebbek 53 százaléka nemzetközi összehasonlításban is megfelelő minőségűnek tartja az autópályákat, viszont 30 százalékuk gyengének. A konferencián az is elhangzott, hogy jövőre 123 milliárd forint jut az utakra. Ez lényegében megegyezik az ideivel, és 35 milliárddal kevesebb, mint kellene.
A válaszadók 42 százaléka szerint az utak túl lassan épülnek. Nagyjából egyharmados (32 százalékos) azok aránya, akik szerint megfelelő az autópálya-építések üteme, míg 13 százaléka véli úgy, hogy gyorsan épülnek Magyarországon az utak.
A válaszadók 60 százaléka gondolja, azt hogy a piaci áraknál drágábban épülnek a magyar gyorsforgalmi utak, és csak 21 százalékuk mondta azt, hogy az árak az általuk valósnak vélt piaci árakkal megegyezőek. Akik sokallják a kilométerenkénti 2-3 milliárdos sztrádákat, azok 20 százaléka a korrupciót, 18 százaléka a lopást, 14 százaléka a sok alvállalkozót nevezte meg a túl magas árak okaként. Az autópálya-építő cég felmérése szerint az emberek 60 százaléka sokallja az építés költségeit. A többség szerint túl drága a sztrádaépítés, aminek fő oka a korrupció és a lopás.
Horváth Zsolt Csaba, a Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke ismertetette a hatósági, az állami és a szakhatósági feladatokat. Elmondta, hogy munkájuknak – ideértve az ellenőrzés különféle formáit is – arra kell irányulniuk, hogy a meglévő és új közlekedési létesítményeink, eszközparkunk biztonságos feltételeket teremtsenek a személy és áruszállításhoz, a gépjármű-közlekedéshez, és a mind nagyobb számban közlekedő járműállományt alapos tudás birtokában vezessék úgy a hivatásos, mint pedig a nem hivatásos járművezetők.
További céljaink közé tartozik, hogy európai uniós források igénybevételére irányuló pályázataink megvalósításával korszerű hajózási információs rendszert, valamint vasúti informatikai rendszert fejlesszünk ki. A közlekedési felügyeletek mobil mérőállomásai évente 7 ezer járművet, a közutakon 130 ezer, míg az üzembentartók telephelyén 240 ezer menetíró készüléket ellenőriznek. A gépjárművezetők vezetési és pihenőidejére vonatkozóan a közutakon, és a telephelyeken 240-240 ezer vizsgálatot hajtanak végre. Ezeken kívül mintegy 335 ezer járművet vizsgálnak át közlekedésbiztonsági, és műszaki szempontból.
Évente 2 millió járművön végeznek el környezetvédelmi ellenőrzést. Közúti járművezetői alapvizsgát 150 ezren végeznek el, míg a pályaalkalmassági vizsgálatok száma eléri a 16 ezret.
- Tömören fogalmazva legfontosabb tennivalónk az érdemi hatósági munkán keresztül a biztonság, a környezet védelme, és az egyenlő versenyfeltételek megteremtése a közlekedési ágazatok minden területén – fejezte be előadását Horváth Zsolt Csaba.
A konferencián Tömpe István, a MÁV Start Zrt. vezérigazgató helyettese is az üzemeltetéshez szükséges forráshiányra utalt. Miközben beszámolt arról, hogy a személy szállításra létrejött új cég vonatainak első osztályain főként a vasutas dolgozók utaznak. Ismertette nagyra törő fejlesztési terveiket, mely szerint javítani kívánják a szerelvények komfortját, tiszta barátságos gyors és kényelmes vagonok beszerzését tervezik. Baba és kerékpáros barát szerelvényeket kívánnak új beszerzéseiknél figyelembe venni. A MÁV Start és a Volán társaságok menetrendjeinek összehangolásával szeretnének az átszálló és autóbusszal tovább utazók kedvében járni, hogy rövidebb legyen az utazással töltött idejük. A vasútállomások mellett kerékpártárolókat, a nagyobb állomásoknál autóparkolókat kívánnak az önkormányzatokkal együtt megvalósítani. Mindenképpen az utasok kényelmesebb biztonságosabb és gyorsabb, pontosabb utazását szeretnék mielőbb megvalósítani. Mindeközben meg kell oldaniuk a ma még lehetetlennek látszó gazdaságos és végül nyereségessé váló üzemeltetést.
A Magyar Közlekedés által szervezett konferencián Csepi Lajos, az UKIG-ból lett Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (KKK) főigazgatója arról beszélt: az általuk kezelt útpénztár jövőre 123 milliárd forinttal gazdálkodhat. Ez az összeg csupán 800 millió forinttal haladja meg az idei költségvetésüket, és 35 milliárddal elmarad a szükséges összegtől.
A 123 milliárd forint részben állami támogatásból, részben a matricabevételekből származik. Ebből a legtöbb pénz – a teljes útpénztár költségeinek harmada – a közutak üzemeltetésére megy, út- és hídépítésre 19, felújításra 16, karbantartásra 10 százalékot költenek, az önkormányzati utak támogatására csupán 3 százalék jut. A többi pénz területbiztosításra, tervezésre, előkészítésre, továbbá szervezeti és egyéb működési költségekre megy el.
A 35 milliárdos hiányt betömni nem tudják, de csökkentik 2009-től. Ekkortól az útpénztár kiegészül az elektronikus útdíjbevétellel, így akkor várhatóan mintegy 150 milliárd forintból gazdálkodhatnak. Bár addigra - Csepi szerint -, már több mint 180 milliárd forintra lenne szükség.
Kiss Árpád
Felsmann Balázs, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) szakállamtitkára a Közlekedési reform első kézből címmel tartott november végi konferencián ismertette a GKM közlekedésfejlesztési tervét. Mint hangsúlyozta a tárca takarékos megoldásokkal, a regionális közlekedés fejlesztésével a vasúti, a közúti közlekedés egymásra épülő, jól együttműködő megoldására törekszik. Persze ennek megvalósítása elég nehézkesen megy. Ezt mutatja, hogy a megszüntetésre, vagy működtetés átadásra kijelölt vasúti mellékvonalak témaköre, a hosszas társadalmi egyeztetés ellenére is, még csak a kezdeteknél tart.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
