A tengerentúlról a Balkánon keresztül érkezett fűszerpaprikát a Dél-Alföldön minden bizonnyal a szeged-alsóvárosi ferences szerzetesek ültettek először, kezdetben dísznövényként nevelték, majd később gyógyításra is használták. A fűszernövényt a 18. század második felében kezdték el nagyobb területeken termeszteni a Kárpát-medencében. A 19. század elején pedig a Szeged környéki tanyákon is megjelent, majd a térség egyik jellegzetes kultúrnövényévé vált. A paprika hagyományos feldolgozásának eszközeit az emlékpark skanzenjében egész szezonban láthatják az érdeklődők.
    Szombaton a Szegedi tanyánál erre a napra üzembe állítják a járgányos paprikamalmot: lóval hajtott darálóval aprítják fel a kiszárított fűszerpaprikát. A vendégek megismerkedhetnek a paprikatörés régi módszerével, a külüzéssel is. Aki feláll a lábítós mozsárra, még kóstolót is vihet a vasárnapi levesbe a finom édesnemes paprikából.
    A törökbúza vagy tengeri néven is emlegetett kukorica feldolgozásának folyamatát is bemutatják ezen a napon: a látogatók közreműködésével kukorica szárkúpot emelnek, a vendégek a Makói parasztháznál bekapcsolódhatnak a kukoricafosztásba és -morzsolásba, az Olvasókör épületénél pedig a kukoricás és paprikás ételek készítésébe, melyeket meg is kóstolhatnak.
    A kisebbeket a skanzenben gyermekjátszóval és kézműves foglalkozásokkal várják: a kukorica és a fűszerpaprika, valamint azok részeinek felhasználásával készíthetnek ajándékokat a résztvevők.

  2018.10.11.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés