Marco Rubio amerikai külügyminiszter olyan új vízumkorlátozási politikát jelentett be, amely azonnal feszültebbé tette Washington és számos európai ország viszonyát. Az új rendelkezés legfőbb célpontjai azok a külföldi tisztségviselők – és adott esetben családtagjaik lehetnek –, akik amerikai állampolgárokkal vagy vállalatokkal szemben cenzúrát kezdeményeznek vagy követelnek.
    „Nem fogjuk eltűrni az amerikai szuverenitás megsértését, különösen akkor nem, ha az aláássa az alapvető jogunkat a szólásszabadsághoz” – tette egyértelművé a külügyminiszter.
    A lépés jogi alapját a bevándorlási törvény egy szakasza adja, amely lehetővé teszi a külügyminiszter számára, hogy az Egyesült Államok külpolitikájára káros külföldi személyek belépését megtagadja. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy aki amerikai közösségi médiás tartalom eltávolítását követeli vagy büntetőeljárást szorgalmaz egy poszt miatt – legyen szó akár európai uniós, akár más országok hivatalnokairól –, az könnyen a tiltólistán találhatja magát.
    Miközben a Trump-adminisztráció igyekszik visszaszorítani a politikai cenzúrát, Rubio szerint nem fogadható el, hogy külföldi kormányok fenyegetéssel vagy jogi lépésekkel korlátozzák a szólásszabadságot. A miniszter külön kiemelte azokat az eseteket, amikor külföldi hatóságok amerikai cégeket – főként közösségimédia-platformokat – kényszerítenek tartalomszűrésre, olyan szabályok alapján, amelyeknek az Egyesült Államokban sem jogi, sem alkotmányos alapja nincs.
    Bár a közleményben egyetlen ország vagy szervezet neve sem szerepel, a diplomáciai körökben senkinek nem volt kérdéses, hogy a célkeresztben elsősorban az Európai Unió új digitális szabályozásai állnak. Az EU digitális szolgáltatásokról szóló törvénye például milliárdos bírságot helyez kilátásba azokkal a platformokkal szemben, amelyek nem távolítanak el bizonyos vitatott tartalmakat. Az amerikai álláspont szerint ez – ha amerikai felhasználók bejegyzéseit is érinti – közvetlen támadás az Egyesült Államok szuverenitása és alkotmánya első kiegészítése ellen.
    Rubio döntése nem előzmény nélküli. Korábban J. D. Vance alelnök egy müncheni beszédben arra szólította fel európai partnereit, hogy hagyjanak fel a rendszerszintű cenzúrával. Ám a vízumtilalom az első kézzelfogható retorzió, amely komoly személyes következményekkel járhat a cenzúrát szorgalmazó tisztségviselőknek. A tiltólista részleteit ugyan nem hozták nyilvánosságra, de diplomáciai források szerint már folyamatban van több tucat európai hivatalnok ügye, akik a jövőben nem léphetnek be az Egyesült Államokba.
    Az intézkedés komoly figyelmeztetés Európa felé: Washington jelzi, hogy a szólásszabadság amerikai értékrendjének korlátozása egy vörös vonal, amelynek megsértése súlyos következményekkel jár.
    Az európai nyilvánosságban, különösen Berlinben és Brüsszelben, többen „arculcsapásként” értékelik a döntést, míg a cenzúrát elutasítók örömmel üdvözlik azt. Az amerikai kormányzat mindenesetre világossá tette: nem a véleményformáló értelmiség, hanem a hivatalos állami cenzúragépezet kerül célkeresztbe. A szabad véleménycsere ellenségei ezentúl nemcsak politikai, hanem személyes következményekkel is számolhatnak, ha az Egyesült Államok polgárainak alapjogait próbálják korlátozni.

  2025.06.24.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés