„Európa nyilvánvalóan arra törekszik, meglehetősen szemérmetlenül, hogy helyet harcoljon ki magának a tárgyalóasztalnál, bár az általa vallott álláspont – a revansizmus és Oroszország stratégiai legyőzése – miatt természetesen nincs keresnivalója ott” – magyarázta az orosz külügyminiszter.
    Szergej Lavrov szerint az európai vezetők igyekeznek jelentős figuraként feltüntetni magukat, miközben nem tudnak semmit tenni.
    Az orosz külügyminiszter arra is kitért, hogy Moszkva nem fél attól, hogy Európa katonákat küld Ukrajnába vagy repüléstilalmi zónát akar létrehozni, mivel az EU-s vezetők csak a „szájukat tépik” és úgysem merik ezt megtenni.
    „Ukrajna és Európa is megpróbálja meggyőzni az amerikai elnököt, Donald Trumpot arról, hogy hagyjon fel a béketeremtési erőfeszítésekkel” – fogalmazott Lavrov.
    Azt hangoztatta, hogy az ukrán fél elutasítja az alaszkai amerikai–orosz csúcstalálkozó eredményeinek Steve Witkoff fehérházi különmegbízottja által adott értékelését.
    Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes újságíróknak azt mondta, hogy az ukrajnai békefolyamat ellenzői szándékosan elszabotálják az alaszkai orosz–amerikai megállapodásokat.
    Hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok teljes körű kapcsolatban állnak egymással, a párbeszéd különböző csatornákon folytatódik.
    „El kell érni, hogy az a hatalmas lendület, amely a vezetők találkozóját követően Anchorage-ben keletkezett, valódi megállapodásokká alakuljon át” – nyilatkozott Rjabkov, megjegyezve, hogy ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, a megállapodások szabotálása miatt.
    A diplomata szerint „lelepleződött az eurobürokrácia és számos befolyásos európai főváros által követett a vonalnak a lényege, amely teljesen elutasítja a rendezésre irányuló bármilyen szándékot”.
    Lavrov a kerekasztal-megbeszélésen hangsúlyozta, hogy Moszkva ragaszkodik az olyan biztonsági garanciák elfogadásához, amelyek megfelelnek a Nyugat korábbi, nemzetközi dokumentumokban rögzített kötelezettségvállalásainak.
    A moszkvai diplomácia vezetője azt mondta, hogy orosz hadsereg sosem mért csapást a békés lakosságra és a polgári infrastruktúrára. Ugyanakkor kifogásolta, hogy az ENSZ védelmébe veszi a „kijevi rezsimet”, szemet hunyva a humanitárius jogot sértő cselekedetei felett. Mint fogalmazott, a világszervezet vezetése egyre gyakrabban áll Oroszország ellenfeleinek oldalára, ami aláássa a szervezet tekintélyét.
    Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti hadifogolycsere jelenleg szünetel, de úgy vélekedett, hogy a folyamat folytatódhat majd. Megismételte, hogy Moszkva számára a politikai és diplomáciai eszközökkel történő rendezés a legkedvezőbb megoldás az ukrán válságra.
    Az uniós szankciókra kitérve azzal vádolta meg az EU-t, hogy folytatja ellenséges politikáját Oroszországgal szemben.
    „Tévesen azt feltételezik, hogy a szankciós politika folytatása befolyásolhatja az Oroszországi Föderáció politikáját” – mondta.
    Érvelése értelmében az elmúlt három évben elfogadott 18 korábbi csomag egyértelműen bizonyította, hogy Oroszország nem érzékeny ezekre a szankciókra.
    Peszkov arról is szólt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „rendkívül pozitívan értékeli a Zapad–2025 hadgyakorlat lefolyását és eredményeit”. Azt mondta, hogy Valerij Geraszimov vezérkari főnök azért nem jelent meg Putyinnal együtt a mulinói gyakorlóterepen, mert a „különleges katonai művelet” általános koordinációjával van elfoglalva. Rjabkov közölte, hogy Oroszország, Fehéroroszországtól eltérően, nem hívott meg amerikai megfigyelőket saját területén a hadgyakorlatra.

  2025.09.17.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés