Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány szerint vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek állíthatták az első megalitokat csaknem hétezer éve, majd később hajósok elterjeszthették szerte Európában.
    Régészek korábban úgy vélték, hogy ezek az építmények a Közel-Keletről származnak, de egyre több antropológus és régész ért egyet abban, hogy az európai kőemlékek eredete ezektől független.
    Bettina Schulz Paulsson, a svédországi Göteborgi Egyetem régésze a szakirodalomban 2 ezer 400 európai lelőhelyről keresett adatokat korukat és szerkezetüket illetően. Megalitokat és korábbi korokból származó sírokat vizsgált meg, és áttekintett minden információt építésükről és az azokat építő emberekről.
    A kapott adatok alapján megállapította, hogy a legkorábbi európai kőemlékek Északnyugat-Franciaország területéről származnak körülbelül 4 ezer 700 évvel ezelőttről. Ez az egyetlen olyan térség, ahol nemcsak ismert megalit emlék maradt fenn, de ötezer évvel ezelőtti sírokat is találtak, amely azt jelezheti, hogy innen erednek a megalitok - írta a tanulmányban Paulsson.
    Az első megalitok megépítése után 400 évvel, Kr.e. 4 ezer 300-ban hasonló kőszerkezeteket emeltek Franciaország déli részén, a Földközi-tenger térségében, az Ibériai-félszigeten és más térségekben. Az angliai Stonehenge-et Kr.e. 2 ezer 400 éve építették.
    Mivel ezek a kőszerkezetek a tengerpartokhoz közeli térségekben bukkantak fel, Paulsson úgy véli, hogy őskori hajósok terjeszthették el azokat. Az építők hajózási érdeklődését mutatta, hogy az első észak-franciaországi megalitokra ámbrásceteket és a tengeri élettel összefüggő jeleket véstek.
    Több kutató egyetért a svéd régész megállapításaival, mások azonban úgy vélik, nehéz kizárni annak lehetőségét, hogy ezeket az európai megalitokat egymástól függetlenül építették, és hogy más térségekben vannak korábbi korokból származó megalitok.

  2019.02.14.