Példátlan kibercsalási hullám söpört végig Magyarországon az elmúlt hónapokban, amely több száz magánszemélyt, vállalkozást és civil szervezetet károsított meg. Az Index cikke szerint a kár összege meghaladja a 8 milliárd forintot, az esetek túlnyomó többsége pedig adathalász módszerekkel valósult meg.
    A csalók profi módon megszerkesztett, banki arculatot másoló hamis weboldalakat hoztak létre, és ezeket a Google találati lista elején fizetett hirdetésként jelenítették meg. Az áldozatok így gyakran a keresőn keresztül tévedtek ezekre az oldalakra, ahol megadták a netbankos vagy mobilbankos belépési adataikat. Ezek birtokában a csalók hozzáfértek a számlákhoz, módosították az értesítési beállításokat, és tranzakciókat indítottak – mindezt úgy, hogy a tulajdonos sokszor csak utólag észlelte a pénz eltűnését.
    A portál úgy tudja, hogy az MBH Bank ügyfelei is érintettek, de szinte az összes nagy hazai pénzintézet neve szerepelt már hasonló csalási ügyekben. A mostani esetek különösen szervezettek voltak. Az Index értesülései szerint egy ukrán bűnszervezet állhat a háttérben, amely kifejezetten magyar ügyfelek átverésére szakosodott. Ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a csalások nem technikai hibából adódtak, a banki rendszerek biztonságosak, a bűnözők az emberi tényezőt – a figyelmetlenséget – használták ki.
    Az MBH Bank megerősítette, hogy minden panaszt kivizsgálnak, és ahol a felelősség náluk állapítható meg, megtérítik az okozott kárt.
    A pénzintézet hangsúlyozza, hogy ügyfeleiknek kizárólag a hivatalos csatornákon keresztül szabad belépniük a netbanki felületükre, nem pedig hirdetések vagy keresőtalálatok alapján
    A csalási ügyeket már a kormány is napirendre tűzte. Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán figyelmeztette az embereket: „Elég egy rossz kattintás, és ugrik a családi megtakarítás.”
    Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a szerdán tartott Kormányinfón bejelentette, hogy döntés született egy kibervédelemre szakosodott munkacsoport létrehozásáról. A hivatalos álláspont szerint az ilyen típusú támadások 80 százalékáért ukrán bűnszervezetek a felelősek. A politikus megerősítette, hogy a közelmúltban magánszemélyeknek 8 milliárd forint kárt okoztak ezek a csalások, amelyből másfél milliárd forintot sikerült visszaszerezni, a gyors rendőrségi és banki együttműködés ellenére.
    A magyar hatóságok már hónapok óta nyomoznak és a Google Magyarországgal is együttműködnek a csaló oldalak mielőbbi eltávolítása érdekében. A lap szerint korábban már történtek eredményes fellépések: 2024-ben egy nemzetközi akcióban 41 embert fogtak el Ukrajnában, közülük 19-et őrizetbe is vettek.
    A mostani ügyek azt mutatják, hogy a kiberbűnözés nemcsak informatikai kérdés, hanem társadalmi is, amelyben a felhasználók tudatossága kulcsfontosságú. Az MBH Bank és más pénzintézetek minden kommunikációjukban arra kérik ügyfeleiket: ne kattintsanak kétes linkekre, és semmilyen esetben ne osszanak meg személyes vagy banki adatokat másokkal.

  2025.05.30.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés