Mint arra a Le Monde is emlékeztet, Macron az Irán elleni amerikai akciót követően kijelentette: az Egyesült Államok Irán elleni csapásai nem törvényesek. Ugyanakkor arról beszélt, Franciaország támogatja azt a célt, hogy Teherán ne fejlesszen ki nukleáris fegyvereket.
    „Bár a közös céljaink miatt legitimnek tekinthetjük az iráni nukleáris létesítmények semlegesítését (…), ezeknek a csapásoknak nincs jogalapja” – erről beszélt Macron újságíróknak minapi, norvégiai látogatása során.
    A francia elnök a norvég miniszterelnökkel, Jonas Gahr Storéval közös sajtótájékoztatójukon aláhúzta: „A nemzetközi jognak vannak egyértelmű elvei az erőszak alkalmazásával kapcsolatban. Az erőszak alkalmazását a Biztonsági Tanács engedélyezheti, vagy pusztán önvédelem céljából lehet alkalmazni.” Ezután megjegyezte, hogy ez azt jelenti, hogy a csapások nem tartoznak a nemzetközi jog hatálya alá.
    Macron helyzetértékelése szinte szó szerint megegyezik orosz kollégája, Vlagyimir Putyin álláspontjával.
    Putyin indokolatlan agressziónak nevezte az Irán elleni izraeli és amerikai támadást, amikor hétfőn Moszkvában fogadta Abbász Aragcsi iráni külügyminisztert.
    Az orosz elnök szerint az Irán ellen irányuló, teljesen provokálatlan agresszió indokolatlan. Putyin nem említette kifejezetten az amerikai támadásokat, hanem általánosságban beszélt az Irán elleni csapásokról, bár a Kreml hétfőn korábban kijelentette, hogy elítéli és sajnálja az amerikai támadásokat.
    Miközben korábban tréfásan arról panaszkodott Donald Trump: „Macron elnök… imádja fogni a kezemet”, a francia államfő mintha most újabb orientációt, partnert keresne; „Putyin keze felé kapkod.”
    Macron szeszélyes szimpátiái mellett (ismert: korábban hol félmeztelen, bűnöző hátterű, afrikai fiatalembereket ölelgetett, hol nehezen megmagyarázható kapcsolatba keveredett testőrparancsnokával) józan belpolitikai számítások állhatnak a hirtelen történt Moszkva irányába fordulás mögött.
    Volt szocialista miniszterként a francia baloldalról induló Macron jól ismeri a széljárást a vele többé-kevésbé szimpatizáló szavazó körökben, rétegekben.
    Márpedig, mint azt a Le Figaro is megírta, az elmúlt hétvégén, az Irán elleni amerikai légicsapások után „Párizs utcáin az iráni zászló keveredett a palesztin zászlóval; mintha ugyanazon ügyet képviselnék.
    Vajon ez elegendő annak megerősítésére, hogy létezik egy olyan iszlamista baloldaliság, amely hajthatatlan mindennel szemben, ami Izraelből jön, de szemet huny az iszlám színeiben pompázó terrorrezsim felett?” – teszi fel a kérdést a konzervatív lap.
    Egyértelmű, hogy Macron is ezekbe az új szelekbe állva próbálta szimpátiáját növelni a baloldali és a migráns hátterű rétegekben.
    Mindeközben, teszi hozzá a Le Figaro, „az amerikai határozottság üdvözlésével a Nemzeti Tömörülés éppen ellenkezőleg, megragadja a lehetőséget, hogy radikálisan elhatárolódjon Vlagyimir Putyin Oroszországától”.

  2025.06.24.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés