- Meglátásom szerint, aki euróhitelt vett fel, hosszú távon mindenképp jobban járt, mint aki forint alapon kötötte meg hitelügyleteit. Az uniós pénz rendkívül stabil valuta és a feszes maastrichti kritériumoknak köszönhetően nem inflatorikus, szemben például az amerikai dollárral. Az euró középárfolyama 2003-ban 283 forintra lett rögzítve. Amikor ennél kevesebbet kell fizetni az euróért azt a kifejezést használjuk, hogy a forint, az erős oldalon van. Amikor 283 forint fölötti az ár, akkor a gyengébb oldalról beszélhetünk. A legutóbbi három esztendőben - ha mindent összeadunk - a forint 2-3 hét kivételével az erős oldalon állt. Az ingadozási sáv túlnyomórészt 250-280 forint között volt, ami azt jelenti, hogy az ingadozást is az erős oldalon lehetett kimutatni.
- Az elmúlt időszakban a hitelezők nagy hírveréssel, tömegesen adtak el kedvező kamatozású euró, vagy más egyéb devizahiteleket. Mi a biztosíték arra, hogy ez a buborék nem durran ki?
- A legfőbb biztosíték a forint stabilitása, amely a legnagyobb hazai exportőr multinacionális cégeknek köszönhető. Ezek a külföldi befektetők - mint például az Audi - olyan stabil termeléssel rendelkeznek, s olyan volumenben importálnak és exportálnak, hogy a hozzáadott hazai érték nem olyan horderejű, hogy az árfolyamra érdemben hatással legyen. Úgy fogalmaznék, hogy a dinamikus import és export két hatalmas ballasztként stabilizálja a forintot. Erre a stabilitásra a zavaros belpolitikai helyzet aligha lehet hatással. Szeptember-október körül volt ugyan egy-két hét, amikor az euró 286-287 forint körül állt és többen 3-400 forintos körüli euró árfolyamokat is vizionáltak. Ám ezek a baljóslatok teljesen alaptalannak bizonyultak. Az euró mára 250-260 forint közötti ingadozási sávba került. Az elmúlt egy hónap tehát kifejezetten kedvező volt azoknak, akik a hiteleiket törleszteni tudták és akarták.
- Történhet e változás?
- Végső esetben el tudom képzelni, hogy valami rendkívüli, brutális esemény hatására rövid időre kibillenhet a forint árfolyama. Átmeneti löketet szintén kaphat bizonyos piaci folyamatok által is. Ám érdemi és tartós kilengésben nem hiszek. Úgy vélem, hogy a piac már most megpróbálja beárazni a forintot, ami hatással lesz a majdani fixált és véglegesített euró árfolyamra. Hogy ez mennyi lesz, azt ma még senki nem tudja megmondani. De az elmúlt három év távlatában az a legvalószínűbb, hogy az erős oldalon, a 250-280 forint közötti sávban lesz ez az érték. Ha az én döntésemen múlna, akkor a végleges árfolyamot, a 283 forintos középárfolyam felé tolnám el. Ez kevésbé lenne kedvező azoknak, akik euróban adósodtak el, ám a legnagyobb hazai exportőrök számára nagyon előnyös lépés lenne. Véleményem szerint pedig, egy ilyen kicsi és nyitott országnak, mint Magyarország, erősen exportvezérelt gazdaságként kell működnie.
- Milyen hatása lehet az eladósodásnak?
- Tény, hogy a magyar lakosság egy jelentős része euróban vette fel a hiteleit, de komolyabb nehézségekre nem számítok. Pozitívnak tartom viszont, hogy a hitelfelvevők majdani jövedelmeiket és megtakarításaikat már most átkonvertálták euróra, hiszen törlesztésre is az uniós valutát kell használniuk. Becsléseim szerint a magyar gazdaságban – a többi között a hitelműveletek és kisker vásárlások hatására - az euró szerepe ma 30-50 százalékos. Ez az arány folyamatosan növekszik. És így, bár a pénztárcánkban még mindig forint van, a mögötte lévő tényleges tartalom egyre inkább euró. Ez a folyamat stabilizáló hatású és nagyban megkönnyíti az euróra való tényleges átállást.
- Törlesztési nehézségek esetén mit lehet tenni kormányzati szinten?
- Semmit, mivel a hitelfelvétel mindenkinek önálló döntése. Amikor valaki euró alapú hitelre köt szerződést a kedvezőbb kamatfeltételek miatt, természetesen vállalja azt a kockázatot, hogy az árfolyam kimozdulhat. Egyéni, felelős döntés szükséges, amiért a következményeket mindenkinek magának kell viselnie. Ehhez az államnak és a kormánynak semmi köze nincsen. Ugyanakkor - mint említettem - nem látok nagyobb rizikót a hitelfelvételben. Ha most nekem lenne szükségem hitelre biztos, hogy én is euróban venném azt fel, amely a svájci frankhoz hasonlóan egy megbízható, stabil valuta.
- Nagyban megnőtt az euró alapú befektetések aránya is.
- Így van. Ennek fő oka, hogy a lakosság egyre inkább bízik abban, hogy az euró stabilitást hoz. A hosszú távon kedvező árfolyam miatt, az euró befektetést okos döntésnek tartom. Emellett előrelátás is, hiszen aki euróban tartja megtakarításait, az euró bevezetésekor - ami körülbelül még 4-5 év - mentesül az átváltási procedúrától. Várakozásaim szerint ez a folyamat tovább tart majd, így az euró bevezetésének pillanatában a megtakarítások nagyobbik hányada euróban lesz.
A növekvő befektetések másik oka, hogy több ezer, eltérő hozamot garantáló euróalapú befektetési jegyet kínálnak a pénzintézetek. Többnyire a távol-keleti részvényeket tömörítő befektetési alapokat is euróban kínálják, néhol 10-30 százalékos hozammal kecsegtetve. A beígért kamatokat nem mindig tartom reálisnak, a kockázathoz képest. Így ha tanácsot kéne adnom, mindenképp a közepes kockázatú, de biztonságosabb befektetési jegyeket ajánlanám megvételre.
K. G.