A svájci Weltwoche által szemlézett tanulmány szerzői szerint eddig a SARS-CoV–2 onkogén potenciálját csupán hipotetikusan vetették fel, de a gyakorlati adatok mindeddig elégtelenek voltak. Ez azonban most megváltozott ezzel a nagyszabású, populációalapú retrospektív tanulmánnyal, amely a Covid–19 elleni oltást követő egy évben a daganatos megbetegedések kumulatív előfordulását és az ezekkel kapcsolatos kockázatokat becsüli meg.
    A 2021 és 2023 közötti időszakból származó, 8 407 849 személyre vonatkozó adatokat a dél-koreai egészségbiztosítási rendszer szolgáltatta. A résztvevőket oltottsági státuszuk alapján két csoportra osztották.
    Az eredmények szerint az oltottak körében szignifikánsan megnövekedett volt a kockázat többféle daganattípus esetében.

    Részletesen a számok a következők:
    prosztatarák: +69 százalék,
    tüdőrák: +53 százalék,
    pajzsmirigyrák: +35 százalék,
    gyomorrák: +33,5 százalék,
    vastagbélrák: +28 százalék,
    emlőrák: +20 százalék.

    A DNS-alapú vakcinák esetében különösen a pajzsmirigy-, gyomor-, vastagbél- és prosztatarák kockázata nőtt, míg az mRNS-alapú oltásoknál a pajzsmirigy-, vastagbél-, tüdő- és emlőrák esetében figyeltek meg emelkedést.
    A tanulmány megfogalmazása szerint a Covid–19-vakcina tehát valódi rákkeltőnek bizonyul.
    Kérdés, az Európai Bizottság, hogy foglal állást ebben a kérdésben. Főleg azután, hogy Brüsszelben elismerték, hogy 2020 decemberében még nem állt rendelkezésre teljes körű adatcsomag a vakcinák hatásosságáról, hosszú távú hatásairól és mellékhatásairól. Az osztrák képviselő, Gerald Hauser választ vár arra, hogy Európában hogyan alakulnak a vonatkozó adatok, miként magyarázza a bizottság az ilyen rövid időn belül tapasztalható aggasztó növekedéseket, valamint, hogy a Covid–19 elleni oltást kapott személyeket – mint magas rákkockázatú csoportot – érintően terveznek-e, illetve javasolnak-e speciális rákmegelőző szűrőprogramokat (MTI).

  2025.11.08.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés