A budapesti hidakat a Budapest Közút Zrt. tartja fenn, amely jogszabályi kötelezettség alapján ötévente fővizsgálatot tart, évente négyszer pedig ellenőrzést.
    Ami a Gubacsi hidat illeti, nagy riadalmat keltett, hogy a nyár derekán, júliusban beszakadt a gyalogjárdája, amit a műszaki állapotért felelős Budapest Közút azonnal lezárt. A Fővárosi Közgyűlés felügyelte vállalat a történtek miatt magyarázkodásba fogott. Eszerint „tekintettel arra, hogy a járda használhatósága a jövőben is bizonytalan, a középsziget helyén kijelölt gyalogátkelőhely létesítésére vonatkozó tervet soron kívül elkészítjük, és megkezdjük annak engedélyeztetését”.
    Az 1924-ben épült híd hazánk egyik legfontosabb vasúti átkelője, hiszen ezen keresztül jut ki Csepelről a szabadkikötő áruforgalmának java. A folyami átkelőt utoljára három évtizede újították fel, akkor végeztek rajta részleges korrózióvédelmi munkát és újrafestést is. Amúgy a szakértők már három évtizeddel ezelőtt is a híd teljes felújítását vagy az újjáépítést javasolták.
    A híd műszaki állapotára jellemző, hogy öt évvel ezelőtt az akkor már közel százesztendős hídon radikális forgalomcsillapító intézkedéseket kellett bevezetni. Ennek keretében a vasúti szerelvények a hídon mindössze óránként öt kilométeres sebességgel haladhatnak át, a tengelyterhelés pedig nem érheti el a 18 tonnát.
    Kőrösi Koppány, a Budapest Műhely alapítója és kutatási-elemzési igazgatója korábban azt mondta: a Gubacsi hidat kezelő Budapest Közút felelőssége, hogy a hídon ne szakadjon be a járda.
    A szakember úgy gondolja: a politikai felelősséget mindezért egyrészt a Budapest közútját felügyelő fővárosi testületnek, a Vitézy Dávid által elnökölt klímavédelmi, közlekedési és városfejlesztési szakbizottságnak, másrészt pedig Karácsony Gergely főpolgármesternek kell viselnie.
    Hasonló véleményen van Gulyás Gergely Kristóf, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja is, aki a közösségi médiában korábban arról értekezett, hogy „ez nem természeti katasztrófa, hanem az elmaradt karbantartások, a halogatás és a felelőtlen városvezetés következménye”.
    Nem ez az első eset, hogy Budapest városvezetőinek meggyűlt a baja a dunai hidakkal. A Karácsony Gergely által vezetett főváros a legutóbbi hídfelújítást jelentő Lánchíd kapcsán sem tudta elkerülni a gondatlanság és pazarlás kritikáját.
    Amikor Karácsony Gergely átvette hivatali elődjétől, Tarlós Istvántól a város vezetését, már mindenre kiterjedően elő volt készítve a Lánchíd felújításának ügye.
    Karácsonyék azonban mégis behúzták a kéziféket. Arra hivatkozva írtak ki új tendert, hogy ők majd alacsonyabb árat fognak elérni. Pont a fordítottja történt. Az új közbeszerzést a korábbi győztes, vagyis az A-Híd Zrt. nyerte el, ám a végszámla közel ötmilliárd forinttal nagyobb összegről szólt, mint amit Tarlós István jóváhagyott. A korábbi városvezetés által megálmodott teljes projekt 35 milliárd forintba került volna. A Karácsony-féle kivitelezést valóban „csak” 27 milliárd forintért végezték el, csakhogy a Tarlós-féle közbeszerzés jóval gazdagabb volt, tartalmazta például a Széchenyi tér és a budai Váralagút felújítását is. Ha csak a híd költségeit vetjük egymás mellé, akkor azt látjuk, hogy Tarlósnál 21,8 milliárd forintba került volna, míg a Karácsonyék által 2020. december 18-án elfogadott pályázatban már 26,75 milliárdos árban egyeztek meg.
    Nos, a pénzügyi akadályok a többi dunai átkelő felújítását is nehezítik. Legrosszabb állapotban amúgy a Petőfi híd van, bár az Árpád hídnál is észlelhetők problémák.
    Ismert: az északi és a déli, vagyis az Árpád híd és a Rákóczi híd van kitéve a legnagyobb forgalmi terhelésnek, és a Petőfi híd is. Kőrösi Koppány a minap az InfoRádióban azt mondta, hogy az Árpád híd közepesen rossz állapotban van, de egy jó erős karbantartással még hosszú ideig szolgálatban tartható. Kiemelte a korrózió elleni küzdelmet, mert a hídnak a folyó feletti része erősen rozsdásodik.
    A Rákóczi híd kapcsán elmondta, hogy az még viszonylag fiatal közúti átkelő, ezért komolyabb felújítást még nem igényel. Mindenesetre azt is megjegyezte, hogy a 2011-es újrafestés óta a víz feletti részen itt is megjelent a rozsda.
    Ami a Petőfi hidat illeti: a szakember egyértelműsítette, hogy az állapota alapján már rég meg kellett volna kezdeni a felújítását. A dunai hidaknak 30-40 évente át kell esniük ezen. Kőrösi Koppány e kapcsán kijelentette: „Amikor 2012-ben felmérték az összes budapesti híd állapotát, akkor a szakemberek között azon ment a vita, hogy melyik híddal kezdjék a munkálatokat, a Lánchíddal vagy a Petőfi híddal, mert mind a kettő ugyanolyan rossz állapotban volt. A legnagyobb baj a Petőfi hídnál, hogy maguk a tartószerkezetek, az alapszerkezetek korrodálódtak el rettenetesen” – mondta.
    A Petőfi hidat 1980-ban újították fel – ugyanakkor nem mellékes, hogy a korróziógátló festékek élettartama 20 év.
    A Budapest Műhely alapító-igazgatója a kérdésről a közösségimédia-oldalán bővebben is kifejtette a véleményét. Elmondta: szerinte még nem balesetveszélyes a híd, de a felújítás műszaki előkészületeit már rég meg kellett volna kezdeni.
    A szakember szerint „éppúgy hiányzik északon az Aquincumi híd, délen pedig a Galvani híd, mint ahogyan hiányzik a kettőt összekötő, a körvasút mentén húzódó körút is. Továbbá hiányzik a forgalomból kivont Lánchíd is, amely lezárása előtt a teljes átkelő forgalom hat százalékát bonyolította, és a lezárás óta megváltozott forgalomszerkezet miatt ma az Erzsébet hídra már nem az átkelések 14, hanem 18 százaléka esik. Stratégiai hiba volt a Galvani híd megépítésének megakadályozása a főváros vezetése részéről. A Határ úti kiserdő megmentésének ürügyén elgáncsolt híd ugyanis Dél-Buda közúti forgalmának felét átvehetné. Volt rá 100 milliárd forint kormányzati, és ugyanennyi EU-s forrás, Budapest mégis elgáncsolta az ügyet” – írta. Kőrösi Koppány szerint „különösen azért volt nagy hiba, mert hamarosan fel kell újítani a Petőfi hidat. Szabad szemmel is láthatóan nagyon rossz állapotban van ez az átkelő. Ha nem történik semmi, akkor előbb-utóbb a forgalmat korlátozni kell majd rajta. Ez pedig oda vezet, hogy Dél-Buda elveszítheti a jelenleg a Duna feletti átkelések majd ötödét biztosító hídját”.
    Hangsúlyozta: a „Lánchíd felújításának tervezése bő tíz évvel ezelőtt 280 millió forintba került. A Petőfi híd esetében – mivel szinte a teljes hidat „cserélni” kell majd az elkorrodált, elhasználódott hídrészek miatt – ez az összeg – inflációval is számolva – valahol egymilliárd forint körül lesz. A Petőfi híd felújítása a körmére fog égni a fővárosnak. Ha Budapest vezetése úgy dönt, hogy rászánja a forrást, akkor egy most induló közbeszerzésnek legjobb esetben is fél év múlva van eredménye, a tervezés legalább egy, de nem elképzelhetetlen, hogy két évig tart, tehát a felújítási közbeszerzés kiírására is leghamarabb másfél, két év múlva kerülhet sor” – írta Facebook-bejegyzésében Kőrösi Koppány.

  2025.11.24.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés