A G7-ek pénzügyminisztereinek hétfői találkozóján Japán világossá tette: nem tudja felhasználni az országában befagyasztott, mintegy harmincmilliárd dollárnyi orosz vagyont Ukrajna hitelének biztosítására – közölte a Politiconak két, az egyeztetések részleteit ismerő európai diplomata.
    Az Európai Bizottság arra törekszik, hogy az uniós országok a december 18-i csúcstalálkozóig megállapodjanak az akár 210 milliárd eurónyi befagyasztott orosz állami vagyon felhasználásának mechanizmusáról.
    A megegyezést azonban Belgium blokkolja, attól tartva, hogy ha Oroszország jogi úton próbálná visszaszerezni vagyonát, akkor éppen Belgiumra hárulna a teljes összeg megtérítése. Brüsszel egyik feltétele ezért az, hogy az Európai Unión kívüli G7-es országok is vegyenek részt a programban, akik szintén hitelt adhatnak Ukrajnának a saját területükön befagyasztott orosz vagyonból. A belga miniszterelnök, Bart De Wever szerint a szélesebb körű szövetségesi részvétel csökkentené annak kockázatát, hogy Oroszország kifejezetten Belgium ellen lépjen fel megtorlásként.
    Az Egyesült Államok és Japán azonban elutasította az EU-s sémához való csatlakozást, így az Európai Unió egyedül maradt Ukrajna pénzügyi szükségleteinek kezelésében. Az egyeztetésen az amerikai fél közölte: csökkenti Ukrajna támogatását, miután kifizették a G7-ek által 2024-ben jóváhagyott hitelcsomag utolsó részleteit — mondta a lapnak egy európai diplomata.
    A találkozó után a G7-ek pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben hangsúlyozták: „továbbra is közösen dolgoznak egy széles körű finanszírozási opciókat felvonultató terv kidolgozásán Ukrajna támogatása érdekében, beleértve a joghatóságukban befagyasztott orosz állami vagyon teljes értékének esetleges felhasználását egészen addig, amíg Oroszország ki nem fizeti a jóvátételt”.
    A dokumentum ugyanakkor leszögezi, hogy minden intézkedésnek „összhangban kell maradnia a nemzeti jogi keretekkel”.
    A japán pénzügyminiszter, Satsuki Katayama a jogi korlátokra hivatkozva utasította el az orosz vagyon felhasználásának lehetőségét — közölte egy európai diplomata.
    Több tisztviselő azonban megjegyezte: Japán álláspontja valójában az Egyesült Államok hozzáállásához igazodik, amely szintén nem kívánja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna érdekében történő felhasználását. Tokió ugyanis nem akar szembemenni kulcsfontosságú szövetségesének döntésével.
    Donald Trump amerikai elnök korábban jelezte, hogy a befagyasztott orosz vagyon felhasználásával tárgyalásokra kényszerítené Vlagyimir Putyint.
    Ahelyett, hogy közvetlenül Ukrajnának utalnák át a pénzt, Washington azt javasolja: az orosz vagyon egy részét adják vissza Oroszországnak, a fennmaradó részt pedig fordítsák amerikai beruházások finanszírozására Ukrajnában.
    Mindezek ellenére Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke továbbra is támogatja a befagyasztott orosz vagyon Ukrajna javára történő felhasználását. Úgy véli, „minél tovább folytatja Putyin a háborút, ontja a vért és rombolja Ukrajna infrastruktúráját, annál magasabb lesz az ára Oroszország számára”.
    A történet következő fontos fejleménye várhatóan jövő pénteken következik be, amikor az uniós kezdeményezést támogató brit miniszterelnök, Keir Starmer megbeszélést folytat az ötletet ellenző Bart De Weverrel.

  2025.12.09.
 

Hozzászólások megjelenítése

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés