Küldöttgyűlést tartott a Magyar Mérnöki Kamara: Zielinski Szilárd Díjakat, elismerő okleveleket adtak át

Ezután Kováts Gábor beszámolt az elnökség 2006-ban végzett munkájáról. Az elnök elmondta, hogy az eltelt egy év nehéz és ellentmondásos időszak volt a magyar hivatásrendi kamarák életében. Az ellentmondásos, a szakmai kérdéseket háttérbe szorító kormányzati intézkedésekre reagálva több kamara került éles konfliktus-helyzetbe az állami vezetéssel. Számunkra is megnyugtató, hogy a kötelező tagság törvényi megszüntetésére reagálva, az új stratégiai helyzetben korábbi tagságuk közel 75%-a jelezte, hogy továbbra is tagja kíván maradni e szervezeteknek.

A Magyar Mérnöki Kamara esetében teljes körű, kötelező tagságról soha nem beszélhettünk, miután az, az 1996. évi Kamarai Törvény szerint csak a tervező és szakértő mérnökök számára van előírva, ugyanakkor önkéntesen a Kamara tagja lehet minden, szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember. Ha megvizsgáljuk a Kamara jelenlegi taglétszámát, megállapíthatjuk, hogy jelenleg is nagy számban vannak tagjaink közt, sőt a kamarai vezetőségben is olyanok, akiket nem a törvényi kötelezés, hanem a mérnöki önkormányzathoz való tartozás igénye hozott és tart sorainkban. Kamaránk igen nagy erényének tartjuk ezt, több ezer olyan tagunk van, aki önként lépett sorainkba és önként fizeti meg a tagsági díjat. A Magyar Mérnöki Kamara, korábban jóváhagyott stratégiája alapján eredményesen tevékenykedett és a nehézségek ellenére nagyobb hatáskört, új feladatokat kapott.

A beszámolási időszakban elért nagyon jelentős eredményeként kell megállapítani, hogy több éves előkészítő munka után megszületett a tervezői és szakértői jogosultságokat új módon szabályozó, egységes kormányrendelet. Ennek eredményeként egyrészt lényegesen egyszerűsödött, áttekinthetőbbé és az európai jogrendszerhez jobban igazodóvá vált a rendszer, másrészt a szakmai szabályozás a különböző minisztériumok hatásköréből a szakmai önkormányzatokhoz került. „Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nekünk a továbbiakban már nem kell a szakminisztériumokkal egyeztetni, de alapvetően tagozataink határozzák meg azokat a feltételeket, melyek az iskolai végzettséghez és szakmai gyakorlathoz kötötten a tervezői és szakértői jogosultságok megszerzéséhez szükségesek. Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy súlyos hiba, hogy az egyes jogosultságokkal végezhető tevékenységeket megfogalmazó miniszteri közlemény gondos előkészítésünk ellenére a beszámoló írásakor még mindig nem jelent meg.”

Ugyancsak kiemelkedően fontos, hogy az új rendelkezések előírták a jogosultsági vizsgáztatást, valamint a rendszeres kötelező továbbképzést és ennek szervezője szintén a szakmai önkormányzat. Az elmúlt év tapasztalatai bizonyították, hogy a küldöttgyűlés által szabályozott jogosultsági vizsga-rendszer megfelelően működik. A vizsgaanyagokat a szükséges területeken továbbfejlesztettük és folyamatosan, szervezetten folyik a vizsgáztatás. Az elmúlt évben alakult meg a kamara Továbbképzési Irodája. A küldöttgyűlés tavaly májusi határozata alapján 2006. július 6-án megalakult a kamarai továbbképzési bizottság, amely a továbbképzést a szakmai tagozatok bizottságaival együttműködve szervezi és koordinálja.

A továbbiakban beszélt az új kamarai feladatokról, a felelős műszaki vezetők és műszaki ellenőrök érdekérvényesítési kérdéseiről, a kamara fiatalításáról. Szólt arról, hogy az elnökség – mint testület – a beszámolási időszakban, vagyis 2006. május 13-tól – a 2007. május 19. kilencszer ülésezett. Egy alkalommal rendkívüli időpontban, két esetben, pedig kihelyezett és kibővített elnökségi létszámmal. Szólt az MMK bel- és külföldi kapcsolatainak alakulásáról, és a kamara média tevékenységéről. A küldöttgyűlés az elnöki beszámoló után beszámolókat hallgatott meg, alapszabály módosításokat vitatott meg és fogadott el.

K. Á.