Az amerikai kézben levő Politico című lap brüsszeli kiadása összesen hat, magát megnevezni nem kívánó brüsszeli bürokratával folytatott beszélgetést arról, milyen hatást gyakorolna az EU-ra, hogyha a republikánus jelölt, Donald Trump nyerné meg a küszöbön álló amerikai elnökválasztást.
    Egy második elnöki ciklus Donald Trump részéről beadná azt a „keserű pirulát”, amelyre a széttöredezett EU-nak szüksége lenne ahhoz, hogy leküzdje megosztottságát és egységes tömbként haladjon előre – így foglalták össze a Politico cikkében a tisztségviselők véleményét.
    A hatás „földrengésszerű” lenne – fogalmaz a szerző. Ugyani „fájdalmas emlékeik” vannak Trump első elnöki ciklusáról, amikor szidta, korholta az uniós vezetőket, Brüsszelt „pokoli lyuknak” nevezte, és kereskedelmi háborút indított az Európai Unió ellen.
    A nyilatkozók kiemelték: ami az orosz–ukrán háborút illeti, Trump szándéka szerint az újraválasztása utáni napon véget vetne a konfliktusnak, feltehetően Kijev beleegyezése nélkül. Szerintük, ha visszatér a Fehér Házba, az újabb Trump-kormányzat, a NATO 1949-es megalakulása óta nem látott mértékben fokozná az Európára nehezedő nyomást.
    Trump tehát segít felhívni a figyelmet a védelmi finanszírozásra – mondta egy uniós tisztviselő, aki szerint jótékony lehet egy megállapodás az ukrajnai béketervről.
    Az Ukrajna számára szánt fegyverek finanszírozásának kérdésével kapcsolatban a Politico emlékeztet: az uniós országok egy csoportja jelenleg közösen akar kölcsönt felvenni, eurókötvények kibocsátásával.
    A lépést azonban ellenzik többek között az olyan „fukar” államok, mint Németország és Hollandia.
    A védelmi célú eurókötvényeket szorgalmazók abban reménykednek, hogy Trump második elnöki ciklusa – a világjárványhoz hasonlóan – mozgósíthatja ezeket az országokat, és ráveheti őket a közös hitelfelvétel elfogadására. Ezzel szemben Harris győzelme további muníciót adna azoknak, akik ellenzik az ötletet – hangoztatta egy uniós diplomata.
    Hasonló logika érvényes Európa régóta elakadt kísérleteire, hogy harmonizálja egységes piacát és beindítsa vérszegény gazdaságát.
    Mario Draghi, az Európai Központi Bank volt vezetője a múlt hónapban közzétett, mérföldkőnek számító jelentésében arra figyelmeztetett, hogy Európát a gazdasági hanyatlás végveszélye fenyegeti. Szerinte ahhoz, hogy elkerülje az Egyesült Államok és Kína lemaradását, a blokknak egységesítenie kell a piacait és nagymértékben be kell ruháznia az ipari kapacitásokba.
    Az uniós piac, különösen a pénzügyi szektor harmonizálását célzó reformok azonban az évtizedes tanácskozások ellenére sem jutottak messzire. Uniós tisztviselők szerint egy újabb Trump-időszak lehet az a katalizátor, amely arra kényszeríti a vonakodó országokat, hogy végre elfogadják bankjaik és tőzsdéik közös felügyeletét.
    „Hogyan jutunk el a Draghi-jelentés olvasásától annak végrehajtásáig? Ez az a pont, ahol Trump egy bizonyos irányba terelheti a dolgokat” – mondta az egyik tisztviselő, utalva Mario Draghi volt olasz miniszterelnök 2024-es, az európai versenyképességről és az EU jövőjéről szóló jelentésére.
    A kereskedelem terén Trump visszatérése ugyancsak a változás motorja lehet, és a blokkot a franciák által szorgalmazott protekcionistább megközelítés felé mozdíthatja el – írja a Politico.
    A brüsszeli bürokraták úgy vélik: a „Kína-ellenes héjákat”, a Pekinggel való erős szembefordulást szorgalmazó uniós csoportot is megerősíthetné egy Trump-elnökség.
    A Trump-kormányzat nyomására korábban több európai ország is lemondott a Huawei kínai távközlési óriáscéggel kötött szerződésekről az Egyesült Államok által jelzett kiberbiztonsági aggályok közepette – emlékeztet a lap. Az utóbbi időben különösen Németország kerüli a Kínával való konfrontációt a Huawei miatt, mert attól tartott, hogy Peking megtorlást alkalmazhat az autóiparával szemben. Az ország az év elején beleegyezett, hogy kizárja a Huaweit a hálózataiból, de a végrehajtás napját a vártnál későbbre tolta – összegez a Politico.
    Joe Biden jelenlegi elnöksége alatt Washington hangneme Európával szemben békülékenyebb volt.
    Antony Blinken külügyminiszter 2021-ben azt mondta Európának, hogy az Egyesült Államok nem fogja szövetségeseinket a „mi vagy ők” - választás elé kényszeríteni Kínával szemben.
    Trump alatt ez a békülékeny megközelítés 180 fokban megváltozhat – ami a Kína-ellenes sólymoknak kedvezne.
    „Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen egyértelműen keményebb megközelítést akar Kínával szemben, de a tétova tagállamok, elsősorban Németország ellenállásába ütközik” – mondta egy magas rangú uniós tisztviselő. „Egy kis lökés egy újabb Trump-kormányzat részéről inkább segítene neki, mint ártana.”
    „Az európaiaknak saját kezükbe kell venniük a sorsukat, függetlenül attól, hogy kit választanak meg amerikai elnöknek” – mondta Benjamin Haddad francia Európa-ügyi miniszter a múlt héten a francia televízióban.
    Az viszont nem derül ki a Politico összeállításából, hogy egy identitását komolyan vevő európai álláspont kialakításához miért van szükség Donald Trumpra, vagy bárkire is, mi okból nem képesek az európaiak saját érdekeik képviseletére.

  2024.11.03.
 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés