Dr. Varga Miklós, a KvVM vízügyi szakállamtitkára úgy véli, ha hidrológiailag elemezzük a helyzetet, akkor azt kell mondani, szerencsétlen időjárási összeesések következménye volt a hirtelen jött áradás, de az éghajlatváltozás, illetve a szélsőséges időjárási jelenségek is szerepet kaptak ebben.
- Megállapítható, hogy az a filozófia-váltás, amely már korábban kimondatta velünk, hogy a tiszai áradásoknál nem a töltéseket kell emelni, hanem olyan beavatkozásokat kell elvégezni, ami az árhullámot lecsökkenti, helyes volt – mondta el a Gazdaság és Közélet munkatársának nyilatkozó államtitkár. – Magyarán, a Vásárhelyi terv alapelvei szerint hullámtéri beavatkozásokat kell elvégezni, hogy a nagy meder vízszállító képessége növekedjen. A fölös vizet az ártér felhasználásával, illetve az oda való kivezetésével csaknem egy méterrel tudjuk korrigálni.
- Mit bizonyított az idei tavasz a vízügyi szakemberek számára?
- Azt, hogy nem lehet eltekinteni attól az elvtől – ez egyébként a Vásárhelyi terv kiindulópontja –, hogy az összes meglévő töltés legyen kiépítve a mértékadó árvízszintnek megfelelően. El kell mondani, hogy az Alföldön és a Tisza-völgyben ez még elég jelentős feladatot jelent. Ennek megfelelően tehát egy időben három feladatot kell elvégezni. Először is be kell fejezni a töltések kiépítését a mértékadó árvízszintre, biztosítani kell a hullámtér levezető képességét, s ugyanakkor biztosítani kell, hogy a fölös vizet ki lehessen vezetni az árvízi tározókba.
- Hogy haladnak a tározók építésével?
- Kettő a megvalósítás szakaszában van. Ugyanakkor az idei árvíz felhívta arra is a figyelmet, hogy ne csak a Felső- és Közép-Tisza védelmével foglalkozzunk, hanem az Alsó-Tiszáéval is. Ezért a tározók tekintetében újra értékelve a feladatot, bekerültek Szeged térségi tározók is a tervbe. Most ugye azt mondjuk, hogy másfél milliárd köbméternyi vizet kell kivezetni, s ez egy métert jelent, ami a hullámtér növelésével együtt nagy biztonságot jelent. Az ugyanakkor látszik, hogy a teljes program körülbelül húsz éves időtartam alatt fejezhető csak be. Ebből az első hét év nagyon izgalmas, hiszen 2007-ben indul az Új Magyarország Fejlesztési Program, amelyben az induló projektek között van a tiszai hullámtér és három árvizes tározó megépítése, s a többi részében pedig – elosztva 2013-ig – 140-150 milliárd forint használható fel árvízvédelmi fejlesztésre. Ez egy nagyon fontos tény, s úgy gondolom, ezzel a Tisza árvízvédelmi biztonsága jelentősen megnövekszik.
- Ezek szerint az induló programok is készülnek.
- Nemcsak készülnek, de már elő is vannak készítve. Ez azt jelenti, ahogy megnyílnak a források ezek már indíthatóak is. Mindehhez hozzátartozik az is, hogy az induló programok között van a Duna-projekt, amelyik megvalósítása esetén azt eredményezné, hogy a Duna teljes magyarországi szakaszának a mértékadó árvízi terhelésre való kiépítése befejeződik. Mindezeket ismerve azt gondolom, hogy a következő hét évben mindkét nagy folyónkon a magyar árvíz-mentesítés újabb nagyon jelentős lépést fog tenni.
- A tavaszi áradásokat követően egy helyreállítási program is beindult a Tisza mentén, amely a megrongálódott védművekre koncentrált. Hogy haladnak ezek a munkálatok?
- A kormány még a nyár elején 11,2 milliárd forintot hagyott jóvá a károk helyreállítására, amely munkálatok 22 ponton jelentenek feladatot a szakemberek számára. A helyreállítási munkák október közepétől folyamatosan fejeződnek be, de a végső határidő november 15. A legkritikusabb pontokat végigjárva, magam is azt láttam, hogy a munkálatok valamennyi helyszínen jó ütemben haladnak, s az említett határidő tartható lesz a szakemberek számára. Hozzá kell tenni, hogy a helyreállított szakaszok sokkal jobb műszaki paraméterekkel fognak rendelkezni, mint a védekezés előtt.
- És az idei esztendőre előirányzott programok milyen ütemben haladnak?
- Cigándon és Tiszaroffon nagy ütemben készülnek a tározók. Az erősen csapadékos tavasz és az árvíz ugyan hátráltatta a feladatok elvégzését, de mind a 22 munkahelyen nagy létszámú technikai eszköz és szakember van jelen, akik teszik a dolgukat, s ez biztosíték arra, hogy az idei esztendőre a Vásárhelyi tervben meghatározott feladatokat elvégezzék.
Csitári János
Sok szempontból rendkívülinek tekinthető az az árvíz, amely az idei esztendő tavaszán keltett óriási aggodalmakat a lakosságban. A Duna, majd a Tisza és mellékfolyóinak áradása miatt több mint negyven napig tartott a rendkívüli készültség. A kialakult, sokszor kritikus helyzeten végül is a vízügyi szakemberek, a katonák és a lakosság összefogásával, áldozatos munkájával sikerült úrrá lenni. Azóta eltelt néhány hónap, s a legtöbb helyen már megtörténtek a helyreállítások, illetve rövidesen befejeződnek a munkálatok. Ugyanakkor tovább folytatódik a Vásárhelyi terv keretében a tiszai árvízvédelmi rendszer kiépítése is.
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
