Uniós forrásokból: Környezetvédelmi kármentesítés a Dunaferr csoportnál
A Dunaferr-DBK Kokszoló Kft. talaj- és talajvíz szennyezésének megtisztítására európai uniós forrásból csaknem 1 milliárd forintos beruházást kezdtek meg. Lukács Péter, a Dunaferr műszaki vezérigazgató-helyettese elmondta: a biológiai technológiával történő kármentesítést a Corax-Bioner Zrt. végzi, a munkákat 2008. december 30-ig fejezik be. A beruházás finanszírozása teljes egészében vissza nem térítendő támogatás a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretén belül, 75 százalékban európai uniós, 25 százalékban pedig költségvetési forrásból.
Lukács Péter tájékoztatása szerint a Dunaferr csoportnál 2012-ig csaknem 15 milliárd forintot fordítanak környezetvédelmi munkákra. Nagy Imre a közbeszerzési pályázaton nyertes Corax-Bioner vezérigazgatója ugyanakkor elmondta, hogy 27 ezer köbméter talajt és 25 ezer köbméter talajvizet tisztítanak meg benzol-bontó baktériumok alkalmazásával. A talaj és talajvíz 100 százalékos megtisztítása lehetetlen - tette hozzá a vezérigazgató. A program szerint 2008 szeptember végéig 74-87 százalékos, 2013 szeptemberének végéig pedig 94 százalékos tisztaságú lesz a talaj- és a talajvíz, ami nagyon nagy fokú tisztaságot jelent. Vad Lóránd, a vasipari cég projektmenedzsere mindehhez hozzátette, hogy a munkák befejezését követően négy évig monitoring rendszerben figyelik a kármentesítés és rehabilitáció eredményét.
Lukács Péter szavai szerint a mostani, egy milliárd forintos beruházás a Dunaferr eddigi történetének legjelentősebb környezetvédelmi rehabilitációs programja. A szennyezés még a korábbi években a kevésbé szigorú technológia miatt következett be. A Dunaferr csoport cégeinél a levegő-tisztasági, a vízvédelmi, a hulladékkezelési és a talaj- valamint talajvíz-tisztasági környezetvédelmi programok között a legjelentősebb a levegőtisztasági – közölte. A Dunaferr Zrt. és a tulajdonában lévő EMA Power a jövő év végén záródó kvótakiosztási periódust várhatóan nullszaldóval zárja. Ebben az időszakban a Dunaferr Zrt. és az EMA Power együttesen 2,3 millió tonna széndioxid mennyiséggel gazdálkodhat, a Dunaferr-DBK Kokszoló pedig néhány százezer tonnával. A következő időszakra, 2008-1012-re szóló mennyiséget a cégcsoport még nem ismeri - mondta a vezérigazgató-helyettes.
Eltűnhetnek a csillagok…
A fényszennyezés korunk új kihívása
A fényszennyezés veszélyeire való figyelmeztetésként sötét égbolt rezervátumot hoz létre a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Magyar Csillagászati Egyesület a Zselici Tájvédelmi Körzetben. Az Egyesült Államokban és Kanadában már sikerre vitt, de Európában egyedülálló kezdeményezés lényege: erre alkalmas térségben települések, természetvédők összefogásával gátolják, hogy a lakott területeknek a jelenleginél nagyobb fénykibocsátása legyen - mondta el Kolláth Zoltán csillagászprofesszor a II. Fényszennyezés Konferencián.
A professzor beszámolt arról, hogy a Kaposvártól délre fekvő Zselicben tanösvényt alakítanak ki, ahol a látogatókat megismertetik a fényszennyezés növekvő veszélyeivel, valamint a helyi élővilággal. Az érdeklődők ezen kívül éjjelenként bemutatóhelyeken vizsgálhatnák a csillagos égboltot. Kolláth Zoltán a fényszennyezéssel kapcsolatban elmondta: ha az ilyen ütemben folytatódik, 2025-re szabad szemmel csak a Hold és néhány csillag lesz látható az éjszakai égbolton. Az emberiség évente milliárdokat költ éjjeli világításra, fényreklámokra, ám ezek következményeként lassan eltűnik a Tejút látványa. A fényszennyezés korunk egyik új kihívása, az urbanizáció következménye, amely az utóbbi időben került a káros környezeti hatások listájára. Ily módon fokozott figyelem fordul az utak, a terek, a parkok közvilágítása, térvilágítása, a középületek díszkivilágítása okozta környezeti hatások vizsgálatára. Szakemberek szerint a fényszennyezés nemcsak a csillagos ég látványát rontja, hanem megváltoztatja a táj képét, jellegét is, ez különösen a védett természeti területeken és közelükben aggasztó.
Kutatási eredmények azt igazolták, hogy sok vándormadár a csillagok alapján tájékozódik, s ha az éjszakai világítás zavarja őket, jelentősen eltérhetnek vándorlási útvonalaiktól. A fényszennyezés csökkentése nem jelenti azt, hogy a településeknek sötétbe kell borulniuk; megfelelő világítótestekkel, azok szakszerű méretezésével, elhelyezésével, működtetésével a fényszennyezés jelentősen mérsékelhető, közben pedig energiát lehet megtakarítani.
|