A Magyarregula egy olyan tiszteletreméltó rendezvénysorozat, mely a rendszerváltást követő évek gazdasági nehézségei és az ipar szerkezetváltása ellenére is megőrizte sikerét, s immáron 24. alkalommal várja az ipari automatizálás iránt érdeklődő szakembereket. Közel negyed évszázad ezen a gyorsan fejlődő szakterületen olyan nagy hagyomány, mellyel kevés hazai rendezvény tudna versenyre kelni. Nem véletlen, hogy a kiállítók közt a szakma valamennyi jelentősebb képviselője fellelhető, és hogy a kiállításhoz nívós rendezvények sora kapcsolódik – mondotta dr. Ludvig László, a műszaki tudomány kandidátusa, a Siemens Zrt. Automatizálás és Hajtástechnika ágazati igazgatója, a Magyarregula megnyitóján.
Felvetődik a kérdés, milyen trendek mentén halad ma az automatizálás fejlődése, melyek a fő mozgatórugók, hol találhatók az újdonságok. A válasz idén talán két fő gondolat mentén foglalható össze. Egyrészről a felhasználók által elvárt hatékonyság, illetve transzparencia, másrészről az alapanyagok és az energia költségének növekedése kényszerítenek ki új megoldásokat az iparágban.
Az ipari üzemek a növekvő életszínvonal, az egyre magasabb minőségi elvárások és az egyedi fogyasztói kívánságok terjedése miatt világszerte a termékek növekvő választékát kell hogy a piacra jutassák – csökkenő termékbevezetési idők mellett. Erre csak az egyre hatékonyabb, de egyidejűleg egyre flexibilisebb gyártórendszerek képesek.
Az ügyviteli és gyártásfelügyeleti rendszerek fokozottabb szinkronizációja és a gyártás teljes nyomon követhetősége ma már a terepi szinten messze túlmutató elvárást támasztanak. Az automatizálás-technikai piac főszereplői ma már csak egy rendkívül komplex hardver- és szoftverkínálattal tudnak a versenyben talpon maradni. A kínálat napjainkra kibővült az HMI (Human Machine Interface), az MES (Manufacturing Execution Systems) és az eszközgazdálkodást támogató IT-megoldásokkal, melyek elsősorban a termelés intelligenciáját, transzparenciáját bővítik. Gyorsul az információk begyűjtése, feldolgozása, szétosztása; felgyorsulnak a döntéshozatali folyamatok.
A jövőben a digitális műszaki támogatás (digital engineering) jelenthet egy további lépést. Nemcsak a gyártás, de a tervezés, telepítés, üzembe helyezés vagy egy esetleges későbbi átalakítás is egyre inkább költség- és határidőnyomás alá kerül. A gépészeti, automatizálási, illetve vezérlés- és irányítástechnikai tervezés folyamata mindinkább összekapcsolódik. A termék életciklus menedzsment (PLM: Produkt Lifecycle-Management) pedig közelebb hozza egymáshoz a termék- és gyártástervezést. Végül a kör bezárul, a terméktervezés, az automatizált termelő eszközök, a termelésfelügyelet és maga a gyár tervezése integrálódik. Ebben az integrációban fontos szerepet játszanak a szabványos – elsősorban ipari – kommunikációs hálózatok és megoldások.
Az alap- illetve nyersanyagok szűkössége, a növekvő költségek miatt a gyártóknak egyre fontosabbá válik a termelési folyamatok hatékonysága. Nemcsak a termékek és a termelőeszközök, hanem a termék- és információs folyamatok felügyeletének fejlesztése is előtérbe kerül.
Mindezek alapján érthető, hogy az automatizálási rendszerek fejlődésében a teljesítménynövekedésen kívül a valós idejű kommunikációs infrastruktúra játssza a fő szerepet, beleértve az érzékelőket, az ipari kommunikáció területét és az ezt támogató IT-megoldásokat. Az intelligens érzékelők képesek terepi buszokon akár vezeték nélkül is kommunikálni. A kommunikációképes ipari műszerek végső soron a termelés transzparenciáját, átláthatóságát növelik.
A baleseti veszély szempontjából kritikus termelési folyamatok esetén az ember, a gép és a környezet védelmét szolgálják az integrált biztonsági funkciókkal ellátott (Safety Integrated) automatizálási eszközök. Ez a funkció újdonságként már a vezeték nélküli eszközöknél is megjelenik, mint például a Simatic Mobile Panel 277 Wirelessnél, mely SIL (Safety Integrity Level, IEC 61508) 3 szerinti minősítéssel rendelkezik.
Talán sokak számára meglepő, de napjaink iparának villamosenergia-felhasználásának mintegy kétharmad részéért a villamos motorok felelősek. Egyes becslések szerint Európában éves szinten 36 TWh energia lenne megtakarítható, ha az ipari mellékfolyamatok (kompresszorok, ventillátorok, szivattyúk stb.) szabályozás nélküli hajtásait korszerűbbekre cserélnék. Ez hozzávetőlegesen 2,5 milliárd eurót jelent! Elsősorban az olyan energia-intenzív iparágakban, mint például az autóipar vagy a fémfeldolgozás, ahol végső soron a költségek 40%-a az energiára vezethető vissza, tehát az energiahatékonyság alapvető versenyképességi tényező. Nem véletlen, hogy a kiállításon és a kísérő rendezvényeken is kiemelt szerep jut a hajtástechnikai fejlesztéseknek. Ennek jegyében a Siemens Zrt. az evopro Kft-vel kötött un. "Drive Center" megállapodás keretében igyekszik a hajtástechnikai szolgáltatások szélesebb körét biztosítani ügyfeleinek. Az erről szóló szerződést a Magyarregula ez évi rendezvényén hitelesítette aláírásával dr. Ludvig László és Mészáros Csaba, az evopro Kft. ügyvezetője.
Bárdos Anna
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
