Az alváshiány csökkenti az agysejtek szaporodását

A tényt az amerikai Princeton Egyetem kutatói fedezték fel, olyan patkányok agyát tanulmányozva, amelyeknél 72 órán át akadályozták az elalvást. A kísérlet céljaira a tudósok egy speciális, a sejtszaporodást kimutató anyagot injekcióztak a szervezetbe, így ellenőrizve, hogy az agy miként termeli az új idegsejteket. Az eredmény: az alváshiánytól szenvedő állatok agyában kevesebb ilyen új sejt jött létre, mint a kipihent kísérleti alanyoknál.

A hetvenkettedik, alvás nélkül töltött órától kezdve erősen megnőtt a corticosterone nevű anyag koncentrációja: ez egy olyan hormon, amelyet a szervezet főként stresszes állapotban állít elő. A kutatók mindennek alapján úgy gondolják, hogy immár a teljes folyamatot ismerik: az alváshiány miatt fellépő stressz segíti a corticosterone termelődését, ami azután akadályozza az idegsejt-szaporodást. Ám van azért jó hír is: két heti pihenés után minden visszaáll a normális kerékvágásba, mert utána a szervezet bepótolja a stresszes időszakokban lelassult idegsejt-termelődést.

Küzdelem a kilókkal

A légies karcsúságnak súlyos ára lehet

A lányok, asszonyok tekintélyes hányada állandó küzdelmet folytat a kilókkal. Ez sokszor az egészség megőrzésének a feltétele is, még gyakrabban azonban a hiúság, vagy egyszerűen a divat követésének szándéka sarkallja őket a koplalásra. A fogyókúra túlzásba vitele azonban súlyos veszélyeket is rejt, sőt: önmagában is betegségnek tartható.

A nők körében még mindig a légiesen karcsú, sőt: kifejezetten sovány alkat a divat. Azok is ilyenek szeretnének lenni, akiknek a testfelépítésük eleve molettbe hajló - ők fogyókúrákkal sanyargatják önmagukat az átmeneti alakváltozásért. A kóros soványságnak, a koplalási mániának azonban gyakran testi-lelki károsodás lehet a következménye. Az aneroxia nervosa, vagyis a fogyási szenvedély kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Miután többnyire a serdülés idején lép fel, részint fejlődési zavar, részint külső hatások idézik elő. E kóros állapot a lányoknál tízszer gyakrabban fordul elő, mint a fiúk körében. Pszichiáterek, pszichológusok, viselkedéskutatók foglalkoznak a jelenség okainak kutatásával és a rendellenesség kialakulásának tényezőivel, a megelőzésével, illetve a gyógyítással.

E beteges soványság elleni küzdelemben nehezíti a szakemberek, szülők, nevelők törekvéseit az a szépségideál, ami napjainkra kialakult, s amit a média gátlástalanul eszményít. A divat, a szépségipar a légiesen karcsú alakot preferálja. Az aneroxia nervosában szenvedőkre jellemző, hogy a valóságérzetük romlik, a tényektől eltérő képzeteik vannak. Például úgy hiszik - miközben koplalnak - hogy normálisan étkeznek, s ráadásul nem is tartják önmagukat kellően soványnak. E betegek pánikszerűen félnek a meghízástól, ezért nem egyszer az éhezés mellett még más stratégiákat is bevetnek, így például az alvás megvonását, s megerőltető testi megterheléseket, sportokat, túrákat vállalnak céljukért.

Az aneroxia gyakori velejárója, hogy az éhezés és a lelki zavarok révén rendszertelenné válik a menstruáció. Ez a helyzet a nemi szerep zavaraként jelenik meg a fiatal lányok tudatában. Az aneroxia hátterében tartják számon a pszichológusok, hogy az érintettek félnek a felnőtté válástól csakúgy, mint a női szerep vállalásától. Mindezek együttes ismeretében a túlzott fogyási törekvéseket a szülőknek, pedagógusoknak nem lenne szabad egy legyintéssel elintézni, az aneroxia kezdeti jeleire is oda kell figyelniük. Annál inkább, mert ez a fejlődési zavar sok veszélyt rejteget: a későbbi testi megbetegedések kiindulópontja lehet, és életre szóló lelki károsodással is járhat. Mivel e kóros állapot összetett testi-lelki jelenség, a kezelés - minden jó szándék ellenére - csak szakemberek segítségével lehet eredményes. Ezért, ha a családban e jelenséggel találkozunk, leghelyesebb, ha pszichológushoz, pszichiáterhez fordulunk.