Célunk az erdők gazdasági, környezetvédelmi és közjóléti szerepének biztosítása

- Külön figyelmet fordítunk a tartamos, természetszerű és a takarékos erdőgazdálkodásra, hogy az erdők megőrizzék fajgazdagságukat, a külső hatások, például szélviharok, szárazság, tüzek elleni állékonyságukat. Ám döntő fontosságú számunkra az értékesebb fafajú erdőszerkezet létrehozása is.

- Hogyan tudnak megfelelni azoknak a feladatoknak - a környezetvédelmet, az erdővagyon gyarapítását, kezelését, fenntartását, a nemzeti parkokat is idesorolva -, amelyek a mai szűkösebb anyagi lehetőségek között is megoldást kívánnak?

- Az általunk kezelt erdők favagyon hasznosításából származó jövedelmet a tulajdonos hozzájárulásával elsősorban a jobb minőségű erdők létrehozására fordítjuk. Például a cseres, akácos állományokat olyan tölgyesekre cseréljük le, amelyek nem csak fájukban értékesebbek, hanem a gyertyánnal elegyítve szebb, ellenállóbb és a termőhelynek jobban megfelelő, a tájba jobban illő erdőket alkotnak.

Sajnos a természetvédelmi és közcélú feladatok finanszírozása a társadalom igényeinek kielégítésére nem megoldott. Csak saját forrásból, vagy a tulajdonos ÁPV Zrt. tőkejuttatásából képesek a társaságok parkerdőket, arborétumokat, tanösvényeket, tornapályákat, menedékházakat, erdei vasutat és erdei iskolákat fenntartani és üzemeltetni. Hasonlóan nem megoldott a természetvédelmi korlátozásokból fakadó gazdálkodói károk megtérítése sem, de az erdészeti társaságok képesek a Nemzeti Parkokban lévő védett erdők szakszerű kezelésére, csak el kellene fogadni, hogy ez a kezelőknek többletköltséget okoz.

- Mit jelent a Nemzeti Erdőstratégia a ZALAERDŐ Zrt. számára?

- A ZALAERDŐ Zrt. számára a kormány által 2004-ben elfogadott Nemzeti Erdő Program elsősorban az erdők megőrzését, tartamos, vagy úgy is kifejezhetnénk, hogy egyenletes fahozamú, a természetszerű folyamatokhoz leginkább közelálló kezelési formákat írja elő, hogy unokáinknak jobb erdőket adhassunk át, mint amilyeneket nagyapáinktól örököltünk. Az erdő és a fa szerepe is meghatározást nyert a társadalom érdekében, a következő 10 esztendőre, a jövőre nézve, így az erdők védelme mellett kötelezőnek érezzük a favagyon hasznosítását is. Sajnos az erdőterületek növelésében társaságunk nem vehet részt, mert nincsenek új erdők telepítésére alkalmas területeink, s termőföldet társaságunk nem is vásárolhat. A Program az ország erdősültségének fokozását elsősorban a magántulajdonú szántók, rétek, legelők több százezer hektáros betelepítésével képzeli el. Ehhez kellene megfelelő pénzügyi és szakmai feltételeket, többek között makkot, csemetét biztosítani.

- Hallhatnánk valamit a tervekről és az elképzelésekről?

- Részvénytársaságunk reméli, hogy a jó minőségű gazdasági erdőkben nem növekednek a természetvédelmi korlátozások. Így a zalai erdők az évente hasznosított 350-360 ezer m³ faanyagot, az itt dolgozók munka- és életfeltételeit továbbra is biztosíthatják. Folyamatosan foglalkozunk az erdeink úthálózatának bővítésével, s az erdei vasút korszerűsítésével, benne főleg a turizmus fejlesztésével. A társaság fafeldolgozási tevékenységét, a fűrészipart legalább a jelenlegi 12-15 ezer m³-es kis kapacitás fenntartásával kívánjuk megőrizni. Az itt élő világhíres zalai gímszarvas-állománnyal továbbra is úgy akarunk gazdálkodni, hogy az erdőt és a benne élő vadfajokat összetartozó ökológiai egységnek tekintjük.

- Végül egy személyes kérdés... Ön, mint okleveles erdőmérnök kiváló ismerője szakterületének. Mi az Ön filozófiája: hogyan lehet ezt a mindenki számára fontos értéket nemcsak védeni, megőrizni, de gyarapítani is?

- Az „élni és élni hagyni” gondolat jegyében. A ráció, a józan ész győzelmével, nem az érzelmek, hanem az igaz és szakszerű érvek érvényesülésével, az érdekek és igények egyensúlyának biztosításával, a konszenzusra való törekvéssel lehet csak sokszínű formájukban megvédeni és megőrizni az erdőket. Gyarapításuk pedig a szándék mellett, elsősorban az anyagi erőforrások biztosításával történhet.