Évente 4,3 millió európai halálát okozzák szív- és érrendszeri betegségek

A szív- és érrendszeri betegségek az elhalálozások 48 százalékáért felelősek a kontinensen, míg az Európai Unióban ez az arányszám 42 százalék. A nők körében Európa valamennyi országában ez a fő halálok, csakúgy mint a férfiak esetében. Kivétel ez alól Franciaország, Hollandia és Spanyolország. A szívbetegségek miatti elhalálozás általában magasabb a közép- és kelet-európai országokban, mint Észak-, Dél-, vagy Nyugat-Európában. A szív- és érrendszeri betegségek előfordulása, az azokból fakadó elhalálozás csökken az észak-, dél- és nyugat-európai országokban, Közép- és Kelet-Európa esetében ez a csökkenő tendencia nem olyan gyors, mint az előbb említett térségben, illetve egyes országokban továbbra is növekedést mutat.

Európában évente 1,2 millió ember, az Európai Unióban 650 ezer ember hal meg dohányzás miatt. A dohányzás ugyan sok európai országban csökken, de ennek mértéke lelassult. Számos európai országban a nők jelenleg majdnem ugyanannyit dohányoznak, mint a férfiak, a lányok viszont gyakrabban gyújtanak rá, mint a fiúk.

Az egykoron oly különböző étkezési szokások egyre jobban közelítenek egymáshoz. Észak- és Nyugat-Európa országaiban az étrend általában javul, Dél-, Közép-, és Kelet-Európa országiban viszont romlik. Számos európai országban magas a fizikai inaktivitás. Szerte Európában nő az elhízás mind a felnőttek, mind a gyermekek körében. Európában 48 millió, az unióban 23 millió felnőtt cukorbeteg, e betegség előfordulása nő.

A szív- és érrendszeri betegségek 192 milliárd euróba kerülnek évente az Európai Unió gazdaságainak: ebből 57 százalékot tesznek ki az egészségügyi kiadások, 21 százalékot a termeléskiesés okozta veszteségek, 22 százalékot a felvilágosítás költségei.

Nem mindig a drága a jó!

Húszféle gyümölcsdzsemet vizsgált a közelmúltban a Kosár fogyasztóvédelmi magazin tesztelő csapata. Közülük négy kapott kiváló osztályzatot, s kiderült, hogy olykor az olcsóbb termék vizsgázik kiválóra. Olyan gyümölcsökből készült lekvárokat és dzsemeket válogattak be a mustrába, hogy a barack, szamóca és szilva hármasán kívül legyen benne málna, meggy és áfonya is.

A dzsemekkel szemben alapkövetelmény, hogy sűrű, gyümölcsdarabokban gazdag legyen az állaguk. Sajnos ilyen kevés akadt a bírálók véleménye szerint. Volt olyan üveg, amelynek tartalma savanyú, kellemetlen és jellegtelen volt. Kevés olyan válasz akadt, amely szerint a zamat harmonikus, az adott gyümölcsre jellemző, nem pedig csupán cukros, sőt egyenesen karamella ízű.

Nem igazolódott be hogy a drága termék feltétlenül jó is. Például egy 659 forintért árusított sárgabarack-készítmény közepes eredményt ért el, míg egy 249 forintos szamócadzsem kiválóan vizsgázott.